Útmutatás a vallásosságnak és az evangélikus öntudatnak a magyarhoni egyetemes evangélikus egyház elemi iskoláiban való ápolására az állami tanterv keretén belül. Mezőtúr 1929.

5 ügy leghatalmasabb védői és szószólói. Az eperjesi vértanuk, Radvánszky György és társai például nemzeti és vallásszabadságunkért egyaránt szenvedtek. Feltűnteti azt is, hogy egyházunk és a haza szabadsága mennyire együtt virul, vagy együtt sorvad el. A vallási türelmetlenséget idegenből hozták be. Leghírhedtebb vallási elnyomóink, 1. Lipót korának gonosz szellemei : Lobkovic, Kolonícs, Karafa és társaik idegenek. A politikai szabadság felvirradása egyházunk elnyomatásának is véget vetett A Thököly—Rákóczy-kor országgyűlései elrendelték az elrabolt templomok és iskolák visszaadását. A nemzeti élet gyönyörű, diadalmas tavaszán, 1848-ban, jó részben evangélikus államférfiúnak, Kossuth Lajosnak érdeméből az 1848. évi XX. törvénycikkben kimondták a vallásfelekezetek szabadságát és tökéletes egyenjogúságát. A vallásügyi Pátens bukását követte az alkotmányellenes uralom bukása is. De amikor lelkes evangélikusokat nevel, óvakodik attól, hogy vallási gyűlölséget, elfogult türelmetlenséget szítson. Nemzeti nagyjaink iránt, akármilyen vallásúak is azok, lelkesedést ébreszt. Ha katholikus üldözőinket megbélyegzi, katholikus jó barátaink : a költő Zrínyi Miklós, Széchenyi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Baldácsy Antal és a Harruckernek, Bolzák, Festetichek iránt hálás szeretetre buzdít. Az alkotmánytan ismertetésénél a magyar evangélikus alkotmányos életet lelkes szeretettel ismerteti és elmondja, hogy a mi szabad egyházunk a maga fiait az alkotmányos életre neveli. Mi nemcsak mint magyarok, de mint evangélikusok is, tehát kétszeresen is lelkes hívei vagyunk az alkotmányosság és szabadság dicső elvének. A földrajz tanításában különös szeretettel rajzolja a protestáns Észak és Nyugat müveit nemzeteinek: a svéd, finn, német, angol, holland, északamerikai népeknek és országoknak virágzó szellemi és anyagi kultúráját. És elmondja,' hogy mi ezekkel bizonyos tekintetben egy nagy szellemi közösség részesei, egy nagy család tagjai vagyunk. A hazai földrajz oktatásában az általános nemzeti jelentőségű adatok és jelenségek mellett a nagy protestáns és különösen az evangélikus szellemi középpontok (Debrecen, Sopron, Békéscsaba, Nyíregyháza stb.) protestáns intézményeit szerető gondossággal, részletesebben ismerteti. Különösen a diasporában ilyen hatalmas evangélikus Sionok képével megteremti az evangélikus büszkeséget és a szolidaritás érzéséből fakadó erős meggvőződést.