Egyesség könyve. Kiad. Masznyik Endre. Pozsony 1908.

Utószó

az akkoriban tiszta lutheránus Grácba kisérve, épp nála időzött, elhatározta, hogy az egyházi béke helyreállítása céljából értekezletet hív össze. Ez értekezletet 1591. jun. 2. és 3-dikán Csepregen meg is tartották s abban Nádasdy Ferencz grófon és a Grácból akkorra már visszatérő Stansith Horváth Gergelyen s Sculteti Szörényen kivűl igen sok világi s egyházi férfiú vett részt. Nádasdy Ferenc gróf meghívására természetesen megjelent ott maga Beythe István is s a vita főként az Ágostai Hitvallás 10-ik vagyis az úrvacsoráról szóló cikke felett úgyszólván kizárólag Beythe István és Sculteti Szörény között folyt. A második napon azonban hirtelen félbeszakadt, mert Beythe István a vitát folytatni nem akarván, nagy haragra gyúlva (ira vehementi exarsit) a gyűlést fiával, Andrással együtt boszúsan (indignabandus) oda hagyta.

Erre Nádasdy Ferencz gróf, mint elnök, Beythe Istvánt legyőzöttnek nyilvánítva kijelenté, hogy uradalma papjait rövid idő múlva összehívja s csakis olyanokat tűr meg birtokán, akik az Ágostai Hitvalláshoz ragaszkodnak.

Ez rövidre fogva a hires csepregi colloquium története.

Hallgassuk meg most már az egykorú tanút, az Egyesség-Könyve elülj áró beszédét, amely minden valószinűség szerint Reczés János esperes tollából került ki.

Ez elüljáró beszéd szerint, amelynek adatai úgy látszik eddig teljesen ismeret