Egyesség könyve. Kiad. Masznyik Endre. Pozsony 1908.

Utószó

lag csak református hívek laktak s csakis a Fertő környékén találkoztak a formula concordiaenek is buzgó szószólói". S épp ez alapon állítják a nevezett református történetírók, hogy már Huszár Gál (f 1577) s utána Beythe István is református püspökök voltak.

E merész állítást már Fabő András is alaposan cáfolgatta,!) adatokkal igazolván, hogy a nyílt szakadás vagyis a Kálvin értelmére hajló elemek kiválása az ágost. hitv. evangélikus egyházból s a külön református egyház szervezése csakis a csepregi értekezlet után történt meg, s hogy épp azért Beythe István is evangélikus superintendens volt. S adatai ugyancsak nyomatékosak s érdekes fényt fényt vetnek a dunántúli reformált felekezeti viszonyokra. Avagy nem érdekes adat-e épp a vitatott kérdés szempontjából, hogy a tősgyökeres lutheránus Sopron még 1570-ben is a dunántúli kalvinismus gyúpontjául tartott Pápáról hitt papot s még pedig a szintén reformátusnak reklamált Sztáray Mihályt, hogy Beythe István előbb maga is soproni magyar pap volt és mint ilyen állása elfoglalása előtt, csakhogy a kalvinismusnak még a gyanúja se férközhessék hozzá, orthodox superintendens előtt új vizsgálatot tett, hogy a csepregi colloquium előtt a fő lutheránusokkal, még későbbi nagy ellenfelével Reczés Jánossal is teljes egyetértésben élt s 1587-ben márc. 12-dikén a legtekintélyesebb és leghíresebb csepregi

') Beythe István életrajza. Pest 1866.