Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

II. Könyv. A magyar evangelikus egyház alkotmánya és közigazgatása - Első rész. Önkormányzati testületek s ezek kormányzati hatóságai és tisztviselői - III. fejezet. Az egyházkerület

506. hitelesítésére hat tagból álló bizottságot nevez ki; majd pedig a szólásra jelentkezők feljegyzésére kijelöli a jegyzőt. A tanácskozás alá vett tárgyhoz az előadót illeti meg a szó. A többi felszólalni kívánók oly sorrendben következnek, a mint a jegyzőnél feliratkoztak. Az elnökség, valamint a tényállás felderítése érdekéből az egyházmegyék felügyelői és esperesei, továbbá az egy­házkerület tisztviselői s az egyházkerületi bizottságok elnökei, a szólásra feliratkozottak sorrendjétől eltérően, közbeesőleg is jogosultak felszólalni. Azonkívül az elnökség engedelmével bármikor felszólal­hatnak, habár az ügyrendben meghatározott szólási joguk­kal már éltek is, azok: a) a kik napirendet indítványozni, vagy az ügyrendre hivatkozni akarnak; b) kik személyes megtámadtatásra válaszolnak, vagy c) kik szavaik félreértését helyreigazítani akarják, s végül d) kik indítványukat vagy módosítványukat visszavonni kívánják. A napirenden levő tárgyra vonatkozólag a tárgyalás folyamán tett indítvány, módosítvány vagy javaslat írásban adandó be. Ha a megtett indítvány, módosítvány vagy javaslat utóbb visszavonatnék, de a közgyűlés valamely tagja azt magáévá teszi — úgy az továbbra is a tanácskozás, illetve határozat­hozatal tárgya marad. Beszédet olvasni, vagy a tárgytól eltérően szólni, vagy a szólót közbeszólásokkal zavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szólót beszédében félbeszakítani s esetleg kötelessége is a szólót figyelmeztetni, ha a tárgytól vagy általában az ügyrend szabályaitól eltérne. A ki beszédében kétszeri figyelmeztetés után is ugyanazt a hibát elköveti, attól a szót az elnökség elvonja. A ki az illemet sértő s a közgyűlés méltóságával össze nem férő kifejezéseket használ, azt az elnökség rendreuta­sítja s ismétlés esetében tőle a szót elvonja. Ugyanazon tárgyhoz mindenkinek csak egyszer van joga szólni. A vita bezárása előtt azonban zárszó illeti még meg: a) az előadót;

Next

/
Thumbnails
Contents