Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)
I. Könyv - Első rész
33 nem szegülnek ellene a római katholikus megyéspüspökök canonica visitatiójának, sokszor előttük tisztázván magukat az eretnekség vádja alól. A hívek autonom részvétele az egyházközség kormányzatában még legfeljebb a szabad királyi városokban — s ott is csak azoknak politikai kormányzata révén, a városi tanács útján — érvényesült. A mi az evang. egyház e korbeli vagyonjogi viszonyait illeti, erre nézve megjegyezzük, hogy a kisebb egyházi javak, mint pl. a parochialis vagyon, a „fabrica ecclesiae", szóval az egyházközségek vagyona, az evangélikussá leit egyházközségek számára a legtöbb helyen minden nehézség nélkül biztosítható volt; ellenben a nagyobb egyházi javak, így különösen a püspöki és káptalani vagyon már nem, jóllehet erre irányzott törekvéssel is találkozunk. (Pl. Meliusz Péter „Articuli Maiores" Art. 07. L. Pokoly J. „A magyar prot. egyházak vagyonjogi viszonyai az 1790. és 1791. XXVI. t.-czikkig" cz. művét.) Különösen a tanügy fellendítése érdekében helyeztek volna erre súlyt, de eredmény nélkül, mert a róm. kath. főpapi javak néhol szekularizáltattak (pl. Erdélyben), néhol világiak, vagy a török kezébe kerültek, de prot. egyházi birtokba sehol sem jutottak. Egyébként megállapíthatjuk, hogy az egyházközség vagyonjogi személyiséggel ebben a korszakban még nem bírt s a kánonjognak lassan kivesző szelleme a mai evang. egyházjogi fogalomnak megfelelő „egyházközség" kialakulását felette megnehezítette. Hozzájárult ehhez az is, hogy az egyházközség nem vált külön a polgári községtől, a mi különösen a szabad királyi városokban azt eredményezte, hogy a városi tanács egyúttal az egyház kormányzó hatósága, presbyteriuma, a bíró az egyház gondnoka volt. Ily körülmények között az egyházi vagyonnak tulajdonosa nem a mai értelemben vett „egyházközség" volt. A „bona templi, parochiae, scholae, a proventus ministri" stb.-vel szemben a hívek — akár egyenként, akár összesen — nem mint tulajdonos egyházközség, hanem mint patrónus jogkörével bírtak. 1 Az „egyházközség" mai értelemben vehető fogalma 1 L. e kérdéseket illetőleg Pokoly J. „A magyar prot. egyházak vagyonjogi viszonyai az 1790-91 : XXVI. t.-czikkig" cz. becses tanulmányát. „Prot. Szemle," 1895. évf. Továbbá Breznyik I. „A selmeczbányai ág. h. ev. egyház és lyceum története" cz. művét. DR. MIKLER: „Magyar evangelikus egyházjog" 3
