Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Harmadik rész. Az egyház és az állam, valamint a felekezetek közötti viszony

276 vényesítésnek teljesebb hatálya van, mint a kir. leirattal való törvényesítésnek, avagy az atya által való egyszerű elismerésnek; ennek indoka az, hogy a királyi leirattal való törvényesítés, vagy a természetes atya általi elismerés folytán létrejött viszony távol áll a házassági viszony kölcsönösségének teljességétől. Ugyanis az utólagos házasság által való törvényesítés esetében nemcsak a hét éven aluli, de a hét éven felüli fiúk is minden további formaság nélkül atyjuk vallását követik, holott a kir. leirattal, vagy az atya általi elismerés folytán törvényesített gyer-mekek közül csupán a hét éven aluli fiúk követik atyjuk vallását. Sőt a m. kir. belügymin ister 54,859/1901. sz. a. kelt határozatában kifejezetten hangsúlyozta azt is, hogy a mennyiben az utólagos házasságot megelőzőleg megegyezés (reversalis) történik a házasulok között, akkor az ilyen megegyezésnek visszaható ereje van a házasság előtt született gyermekek vallására nézve is, tehát ha a megegyezés a férfi javára szólt, akkor nemcsak a hét éven aluli és felüli fiúk, hanem a házasság előtt született s eddig másvallású hét éven aluli és felüli leányok is áttérés nélkül atyjuk vallását követik. Ugyanígy alakul törvényesítés esetében az előbb törvénytelen gyermekek vallása akkor is, ha az anya felekezeten kívüli s utólag gyermekének nem felekezetlen apjával polgári házasságra lép. Ha pedig a törvényesítő atya maga is felekezetlen, akkor neki a törvényesítés visszahatólag jogot ad arra, hogy az ő tőle származott hét éven aluli és felüli fiúgyermekek vallását újból megállapíthassa. Ha nem él ezzel a jogával, akkor a gyermekek továbbra is az anyjuk által kijelölt vallásban nevelendők. Sőt, ha az ilyen utólagosan egybekelő felekezetlen szülők — házasságuk előtt — megegyezést kötnek, akkor az összes, házasság előtt született fiú- és leánygyermekeik addigi vallásából tabula rasa-t csinálhatnak s számukra ezentúl követendő vallás gyanánt bármely bevett vagy törvényesen elismert vallást kijelölhetik. Az itt elmondottak érvényesülnek a megfordított esetben is, vagyis, ha a törvénytelen gyermekek anyja nem felekezetlen, ellenben a gyermekek természetes apja, a kivel az anya utólag polgári házasságra lép, felekezetlen. A szülőknek ekként részletezett joga — törvényesítés esetében — a másik házasfél és az érdekelt gyermekek akarata ellenére is gyakorolható, természetesen csakis az