Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)

I. Könyv - Második rész

169 jezetíen a liorvát-szlavondalmát országgyűlés által alkotott s 1898. évi május 7-ikén szentesített törvény alapján.

1 25. §. Szabályrendeletek. A magyar evangelikus egyházban az autonom jogalkotásnak szervei egyrészt az országos zsinat, másrészt az önkormányzati hatóságok. A zsinat által hozott jogszabályokat törvénynek, az önkormányzati hatóságok által alkotott jogszabályokat szabályrendeletnek nevezik. A zsinati törvényekről mint jogforrásról, már szólottunk. Ε helyütt tehát csak a szabályrendeleti jogot tárgyaljuk, megjegyezvén, hogy a kettőnek egymáshoz való viszonyáról később, a törvényhozást tárgyaló részben külön is szó lesz. A szabályrendeletek a magyar evangelikus egyházjognak egyik legdúsabb forrását képezik. így volt ez a múltban is. Sőt — mint azt az alkotmánytörténeti részben láttuk — az egykori fraternitasoknak különféleképen elnevezett s rendszerint a vármegyei közgyűlés által is megerősített rendszabályai ; nemkülönben a szab. kir. városok gyülekezeteinek statutumai, majd később a superintendentiák és az egyetemes közgyűlés rendezetei, illetve szabályzatai a domináló autonom jogforrást képezték, a mennyiben országos zsinaton kelt és szentesített törvénykönyv 1893-ig nem volt. Az 1610-iki zsolnai és 1614-iki szepesváraljai zsinatok egyrészt országosan kötelező kánonokat nem alkottak, másrészt particularis hatályuk s a részletekre ki nem terjeszkedő intézkedéseik mellett a fraternitasok előbbi szabályzatai s általában a fraternitasok előbbi szabályalkotási hatásköre továbbra is érintet1 Idevonatkozólag hivatkozunk Horvát- és Sziavonország bánjának 1899. május 27-ikén, az egyetemes felügyelőhöz intézett leiratára, melyben többek között ez foglaltatik: „A horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által alkotott, ő cs. és ap. kir. felsége 1898. évi május hó 7-ikén kelt legfelsőbb elhatározásával szentesített törvénynyel (Horvát- és Szlavonországban érvényes Törvények és Rendeletek Tára, 1898. évfolyam, V. darab, 30. sz.) a horvát- és szlavonországi ágostai és helvét hitvallású evangelikus egyházak külső jogi viszonyai rendezve vannak és e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 1899. évi márczius hó 17-ikén kelt 4072. számú rendelettel (Törvény és Rendeletek Tára, 1899. évfolyam, VIII. darab, 36. sz.) a zsinat által alkotott ágostai hitvallású evangelikus egyházszervezeti 1893/4. évi törvények Horvát-Szlavonországok területére nézve is jogérvényeseknek nyilváníttattak".