Mikler Károly: Magyar evangélikus egyházjog (Budapest, 1906)
I. Könyv - Első rész
96 tudjuk meg, hogy a zsinatra készülő magyarországi protestánsok is érintkezésben állottak Scheidemantellel. 1 Hogy a lengyel dissidens kánonok szelleme milyen hatással volt a hazai két prot. egyház 1791-iki zsinatára, ezt a rendkívül fontos alkotmánytörténeti kérdést az újabbkori prot. egyházjogi irodalom derítette ki. 2 Az ev. ref. zsinat teljesen a lengyel kánonok hatása alatt és szellemében működött, a melyeket őri Fülep Gábor sárospataki tanár — a tiszamelléki főkurátornak ajánlva — saját szavai szerint abból a czélból fordított le magyar nyelvre, hogy „legyen a küszöbön álló alkotmányozó zsinat előtt egy mintául szolgáló egyházi törvénykönyv". A lengyel kánonok hatása a budai és pesti zsinatok kánonaira mindenekelőtt abban áll, hogy már az első részben, az egyházkormányzat szabályozásánál csupán a főhatóságokról (superiorokról) szólanak. S bár „minden tagnak egyenlő joga van az egyházi hatalomra", de a lelkészeknek valójában csak az egyház beleegyezése folytán, a bevett szokásnál fogva. A pesti kánonokban a patrónus hivatása a tanácscsal és tettel való támogatás, a budaiban az egyház kormányzása és védelmezése. Ε részben tehát az evang. zsinat — szemben a budaival — emancipálta magát a lengyel kánonok hatása alól s a helyes prot. álláspontot foglalta el. Az egyházkerületi és esperességi gyűlések (consistorium és conventus) — a reformátusokat illetőleg — teljesen lengyel utánzatok. A közös és csak világi elnököt ismerő házassági törvényszék intézménye szintén. A hol azonban kettős elnökség van, ott a pesti zsinat szemben a budaival, előbb az egyházi elnököt említi. A közös egyetemes gyűlés (a generale consistorium) a paritással össze nem egyeztethető generalis inspectorí tisztség szintén a lengyel kánonok intézményeivel azonos. Megjegyezzük azonban, hogy egyházi életünk a generalis inspectort már előbb is ismerte, és hogyha szigorúan véve a paritás elvével nem is fér össze, tagadhatlanul fontos, nélkülözhetlen s üdvös intézmény volt a múltban s az ma is. A zsinat szervezetében is követik az 1 I. m. „Drittens bin ich von Wien und Ungarn um eine korrekte Ausgabe meines Buchs ersucht worden, weil daselbst ebenfalls die Einrichtung des evang. Kirchenwesens auf regelmässige Art gegründet werden soll." 2 L. Révész Kálmán i. m. 21-30. 1.
