Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)
A zsinat második ülésszaka - IV. Egyházi törvénykezés - Május 24-iki 32. és 33-ik ülés
közé, melyek között akár az alkotmányos, akár a nem alkotmányos kormány ellen opponálnunk kell, ezt tehát az egyház nem büntetheti. Következő módosítást adott be: „A magvai* király, a magyar haza és a magyar nemzet ellen, valamint egyéh, az állam által jogérvényesen marasztaló ítélete után". Perlaky ellenezte Mudron módosítását s a zsinat Győry szerkezetét fogadta el. Az f), g), h) pontok vita nélkül lettek elfogadva. Győry az i) pontot sorrendi tekintetből a §. végére tétetni indítványozta. Sztehlo e módosítást adta be: „ki oly foglalkozást üz, mely a hivatalviselésnek jellegével össze nem férhető". Csipkay e pontba szerette volna foglalni a testi, vagy szellemi fogyatkozásban szenvedőket is ; mire Prónay megjegyezte, hogy ez a 7. §-ba vehető fel. A zsinat Győry szövegét fogadta el, de e pont nem kapott betűt, hanem mint önálló (325.) § illesztetett be a zsinati törvénybe. A k) pontra Sztehlo e szöveget ajánlotta: „ki az állami büntető törvények által oly büntetendő cselekvényt követ el, mely az egyház vallási stb. u. Chotváts a büntetendő szót „elítélendő" szóval akarta pótolni. Nagy lárma és zaj szakította félbe szavait. Közbekiáltások: „vonja vissza!" zúdulnak, mint a záporeső fejére, mire megadva magát kinyilatkoztatta, hogy szívesen visszavonja indítványát s nagy derültség között leült. Győry szövege egyhangúlag fogadtatott el s a kJ pontból i) pont lett. Az 1) pont töröltetett. Fél egyre járt az idő, midőn a zsinat e szakaszt letárgyalta. Következett a 4-ik (326.) §., mely az egyházi vétségek büntetéseit sorolja fel. Négy fokozatot állapít meg: a feddést, 500 frtig terjedhető pénzbírságot, elmozdítást és minden egyházi és iskolai hivatalviselésre képtelenné való nyilvánítást. E §-nak utolsóelőtti kikezdése azt tartalmazta, hogy a hivataltól való elmozdítás kimondásánál a bíróság az elítélt tisztviselőt, bizonyos méltánylást igénylő körülmények fenforgása esetében az elmozdítás előtti javadalmazás egy részének élvezetében meghagyhatja, mely azonban összes fizetésének 1 4-ét meg nem haladhatja.
