Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - II. Egyházi háztartás - Május 19-iki 25. és 26-ik ülés

Egyhangúlag elfogadtatott s 303. §-nak illesztetett be. Következett az egyházi háztartás törvényjavaslatának legfontosabb ötödik címe: „A közalap". A 77. (304.) §. kimondja, hogy „közalapot alkot s azt mint az egyetemes egyháznak mindenkori tulajdonát, az állam közmívelődési és közjótékonysági céljainak, ezen egyházi körben is megvalósítására kívánja mindenkori jövedelmével egyetemesen értékesíteni". Prónay e szakaszt csak az „alkot" szóig indítványozta megtartani. Elfogadtatott. A 78. (305.) §. a közalap célját határozza meg s öt pontból áll. E szakaszhoz többen adtak be módosítást. Händel az első kikezdésben előforduló : „intézkedések" szó helyett az „intézmények" szót ajánlotta, a c) pontban a „különösen" szó után a „lelkész és ta nítóképz őintéz eket", a d) pontban pedig „a lő- és középiskolai s tanítóképző tanárokat" is fölvétetni akarta. S á r k á n y magáévá tette Händel módosításait s ezt azzal toldotta meg, hogy a c) pontban „vallású" szó, mint felesleges töriiltessék, mi meg is történt. Schneller a tlieologiai intézetek tanárait is fölvétetni óhajtotta. K a p y, midőn Händel módosításaihoz csatlakozott, kiemelte, hogy a tanítóképző tanárok okvetlenül fölvétessenek. Poszvék a szakasz változatlan elfogadását ajánlotta. Az elnök összegezte a beadott módosításokat. A zsinat az első kikezdést s az aj és b) pontokat egyhangúlag elfogadta. Händel c) ponti módosítása felett névszerinti szavazás döntött. Melette szavazott 34, ellene 42 s így a szakasz változatlanul ment keresztül. Ezután az egyházi háztartás egyik legfontosabb szakaszára került a sor. Ez a javaslatnak 79. (306.) §-a, mely a közalapjövedelmi forrásáról gondoskodik. A javaslat első sorban az egyenes évi államadó fél százalékos járulékát vette fel alapul, mely fél százaléknak mikénti kivetése és beszedése az egyházközségek szabad tetszésére