Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - II. Egyházi háztartás - Május 18-iki 23. és 24-ik ülés

Lepossa e szakaszt kihagyni indítványozta — Dohnány a „nagykorú" szónak törlését — Stefanovits pedig annak kimondását kivánta, hogy mindenki vagyona arányában köteles adózni. Fabiny T. e szakaszt elfogadta, de, mert nincs a maga helyén, más sorrendet kivánt, Kaas és maga az előadó sem az egyik, sem a másik módosítást el nem fogadták, mire e §. változatlanul elfogadtatott, sorrendjének megállapítása pedig későbbre halasztatott. A 8. (234.) §. a politikai községek-, puszták- és telepeknek valamely egyházközséghez való beosztásáról szól. Marko szerint e §. kimaradhatna azért, mert az alkotmányi törvényjavaslatban megvan, de, ha megmarad, akkor a §. e végső pontját : „Az anyaegyház területének meghatározása, kikerekítése, ha több egyházmegye van érdekelve, — az egyházkerületi — ha pedig több egyházkerület is van érdekelve, az egyetemes egyházi közgyűlés jogköréhez tartozik" törölni kivánta. Kaas a szakaszt egészen ki akarta hagyni, Podmaniczky fentartása mellett nyilatkozott; Török szintén, de az anyaegyházközség szó előtt álló „magyarországi" szónak törlésével. Perlaky Markot, Laszkáry Podmaniczkyt pártolta s a zsinat Török és Markó törlési indítványait elfogadva, a sorrend megállapítását későbbre halasztotta. Megjegyezzük, hogy a 7. §. a 234. §. első- és a 8. §. ugyancsak a 234. §. második kikezdését képezi. A 9. (230.) §. pénztári naplóról és évi zárszámadásokról szól. E szakaszhoz ketten adtak be kisebb módosítást J u s t h, ki a napló szó után a „főkönyv" szót akarta beilleszteni és Bánó, ki a szenvedő vagyon szavakat a „szenvedő állapot"tal akarta fölcserélni. Az előadó felszólalása után a szakasz változatlanul lett elfogadva. A 10. (231.) §. az épületek s belső felszerelések tűzelleni biztosításáról, a telkek jókarban tartásáról és a tőkék biztos elhelyezéséről intézkedik. Markó a c) pontba föl akarta vétetni azt, hogy a tőkék „állandóan ingatlanok vételére fordítandók". Justli azt akarta, hogy a tőkék két jótálló mellett 100 frtig egyházi tagoknak is ki legyenek kölcsönözhetők.