Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - II. Egyházi háztartás - Május 18-iki 23. és 24-ik ülés

A 2. (225.) §., mely az ellenőrzés és felülvizsgálatról szól, ismét Fabiny t szólaltatta meg, ki e szavakat : „legfelsőbb kormányzati közegnek" kihagyását indítványozta. Zelenka mindenütt, hol közeg áll, ezt „egyházi ható­ság'' -gal akarta helyettesíteni, mire Poszvék megmagyarázta, hogy a közeg és hatóság között különbség van, mert a közeg a hatóságnak alattasa, kifolyása. Bier brunner a „köztagból" a „köz" szót törülni kivánta. Dolmány az előadó felvilágosító felszólalása dacára Zelenka indítványához csatlakozott, mert nem a közeg, hanem a hatóság intézkedik. Szavazással úgy Fabiny, mint Zelenka módosítása elfogadtatott. A 3. (226.) §. kimondja azt, hogy szabályellenes kezelés, hiányos ellenőrzés és felülvizsgálat folytán történt károkért az illetők kártérítéssel tartoznak. Ennél egyedül Radó szólalt fel. ki a közegek szó elé a „hatóságok" szót is beilleszteni kivánta, mi el is fogadtatott. A 4. (227.) §. az alapítványokról szól, melyekre nézve az alapítók akarata szolgál zsinórmértékül. E §-nál Perlaky hivatkozott a bizottság eredeti javas­latára, mely szerint, ha az alapító életben van, ez kérdeztes­sék meg, hogy alapítványi okmányát megmagyarázza s ezt e §-nak „nincs kifejezve" szavai után beszuratni kivánta, Podmaniczky ezt ellenezte, Bierbrunner a §. válto­zatlan elfogadását ajánlotta s a zsinat azt változatlanul el is fogadta. Az 5. (228.) §.. mely az alapítványok kezelési díját álla­pítja meg, észrevétel nélkül ment keresztül. A 6. (229.) §. az ingó és ingatlan vagyon leltározását s a rendes előirányzat összeállítását rendeli el. Fabiny T. ehhez két módosítást adott be. Az első, hogy az „adósságait" szó törlendő. — és a második, hogy az adós­ságok kimutatására nézve a pont után ezen új kikezdés tétes­sék be: „ugyanezen leltárban az adósságok és egyéb az egy­házi vagyont illető terhek is kimutatandók". A második pont pedig a harmadik kikezdést képezné — mi egyhangúlag elfo­gadtatott, A 7. (234.) §. kimondja, hogy minden egyháztag köteles az egyházközség szükségleteihez járulni.

Next

/
Thumbnails
Contents