Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 17-iki 22-ik ülés

R a d ó ezt erélyesen ellenezte, mert míg a kerületeknél testületi elnökségről volt szó, itt az egyetemes felügyelőről s annak jogköréről történik intézkedés s így e szakasznak változatlan fentartását kivánta, mi meg is történt. A 163-ik (156.) §. meghatározza az egyetemes felügyelőnek kormányzati, képviseleti és elnöki jogkörét. Chotváts ezt sem hagyta módosítási szándék nélkül, mert ki akarta azt bővíteni s kimondatni azt, hogy az egyetemes felügyelő az egyházat az állammal és más hitfelekezetekkel szemben képviseli, de visszavonta s Ujágh, B elöli ors zky és Ka as felszólalásai után e §. változatlanul lett elfogadva. A 164—170. (157—163.) szakaszok, melyek a felügyelő évi jelentésére, választására, beigtatására, valamint az egyetem egyéb rendes tisztviselőire vonatkoznak, változatlanok maradtak, csakis a 170-ik §. e szövege: „az egyetemes jegyzők, az egyetemes pénztárnok és levéltárnok" ekkép lett átváltoztatva: „az egyházegyetem egyéb rendes tisztviselői". A 171—173. szakaszok, melyek az egyetemes jegyzők választására vonatkoztak, miután Bal tik indítványára elfogadtatott, hogy ezek többé nem az egyházközségek, hanem az egyetemes gyűlés -által fognak választatni, kihagyattak. A 174-ik (164.) §. az egyetemes gyűlés jegyzői és más tisztviselőinek választási módját határozza meg. Moór az „élethossziglan" szót kihagyatni. Dolmány helyette a „hat évre" szót ajánlotta. Ujágh a választásra vonatkozólag ki akarta mondatni, hogy csak férfi és nem nő legyen megválasztható. Erre a zsinat egy oldalról jól megkoppintott méhkashoz hasonlított, melyből a méhsereg egyszerre zúdulva és zizegve tódul ki, hogy éreztesse haragját azzal, a ki bántani merészelte. Leírhatlan zaj, lárma, kiabálás, majd az elnök által erősen rázott csöngettyű éles sivító hangja oly zűrzavaros és fülsiketítő jelenetet idéztek elő, hogy a zsinat egészen ki volt forgatva komolyságából. A csönd helyreállása után az elnök szólalt meg, ki Ujágh felszólalására megjegyezte, hogy szólásszabadsága van ugyan mindenkinek, de kérte őt, hogy „tessék komolyan a dologgal foglalkozni és ne sértse a zsinat méltóságát". Thébusz : Az ev. zsinat tört. 16