Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 14-iki 18. és 19-ik ülés

az „egyházmegyebeli" szót „egyházmegyei hatóság" szóval kívánta kicserélni. Az idő már 12 felé járt s így tehát majdnem teljes három óráig tartott a vita, midőn az bezáratott. Kund előadó azzal kezdte, hogy nehéz szólania a zsinati atyák nyilvánult türelmetlensége folytán, de nehéz azért is, mert a zsinat más alapon áll, mint melyet a bizottság elfogadott. De beszédjét a nagy zaj és zúgás miatt tovább nem folytathatta, miért is kijelentette, hogyha nem hallgatják, akkor eláll a szótól, és leült. A legnagyobb türelmetlenség között tette fel ezután az elnök a kérdéseket, Először is azon kérdést tette fel : elfogadja-e a zsinat az eredeti szerkezettel szemben Bierbrunner és Tatay — egészen más alapon szövegezett — módosításait? A két indítványozó, előre látva azt, hogy módosításaik visszhangra nem találnak, — sietve visszavonta indítványát. Ezután pontonként ejtetett meg a szavazás, melynek eredménye: a), b), c), d) marad, e) kihagyatott, íj, g), h) (ezen pont Schneller irályi módosításával), i), j), k), 1) marad, m) („határoz a rendelkezése alatt álló segélypénzek hováfordításáról") kihagyatott, n), o), p) szintén marad, a 9. pontból Prónay indítványa folytán a „véglegesen" és „ első fokon" szavak hagyattak ki. Következett az oly hosszú vitára okot szolgáltató s) pont, mely az e) és m) pontok kihagyása folytán p) betűvé lett. Az elnök először azon kérdést tette fel: elfogadja-e a zsinat a bizottsági szöveget? Senki sem kelt fel. Laszkáry szövegét, Szentiványi és Fabiny pótlásaival az egész zsinat elfogadta s így azután a t), u), v) [r), s), t)j pontok is egyhangúlag elfogadtattak. Az ily hosszú vitának befejezése után meglátszott a kimerültség s a további tárgyalás simábban folyt. A 95. (88.) §., mely a szavazás mikéntjét határozza meg — noha Szentiványi az egyházmegyei közgyűlésen testületi szavazást akart, Schneller pedig e pótlást akarta beszuratni: „a tanintézetek képviselői egy szavazattal bírnak" — változatlanul ment keresztül. A 96. (89.) §-ra nem volt észrevétel. A 97. (90.) §-nál Bélák azt kívánta, hogy a jegyzőkönyv az egyház tisztviselőinek, felügyelőinek és a tanítók egyletei-