Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)
A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 10-iki 11. és 12-ik ülés
Bélák Győry indítványát fogadta el, Dolmány a Zelenkáét, de a „körében" szó után az „állandóan" szót kívánta beszuratni. Szentiványi Árpád a Győry indítványát pártolta. Trsztyénszky szintén a Győryét fogadta el, de Dolmánynak „állandó" szavával. Fabiny T. szintén a Győriét, de a „laklk lí szót e szóval: „rendes lakhelye van" kívánta fölcseréltetni. Fördős az „állandóan" szót helyesnek nem tartotta s helyette ezt javasolta : „melynek körében politikai illetőséget nyert tagjává lesz". Bal tik a három első sort változtatlanul fogadta el, de szerinte itt két dolog foglaltatott egybe. A hat hét az esketendők végett tétetett be s ezért e szakasznak fogalmazását szerencsésnek nem tartotta, részéről a hat hét helyett egy évet kívánt betétetni. Török a következő szerkezetet adta be: „a melynek körében megtelepedvén, már legalább hat hét óta lakik 1 1. Schreiner a dunántúli zsinati előmunkálat szövegét ajánlotta, mely egyez a Törökével s így hangzik: „minden ág. h. ev. keresztyén, ki valamely gyülekezet körében letelepedett s állandóan lakik, annak tagjává lesz". Bierbrunner Török indítványához csatlakozott. Laszkáry: „ha azon egyház kötelékéből ki óhajt válni, melyhez eddig tartozott" féle módosítást adta be, míg végve Kund a hat hét kimondásához ragaszkodott. Ily sok módosítás után a vita bezáratott s mert a szakasz tartalma nem lett megtámadva, csakis a módosítások beillesztése felett ejtetett meg a szavazás. Győry visszavonta módosítását s így e szakasz Zelenka „vagy missziókörnek 1 1 és Fabiny „rendes lakóhelye van" módosításával lett elfogadva, a többi módosítás pedig elejtetett. A 37. (35.) §., mely a tagok jogairól szól, szintén hosszabb vitát idézett fel. Mudr on szerint e §. mostani szerkezetében nem maradhat meg, mert lehetnek oly esetek, hogy némely egyháztag csak akkor fizet, ha választások vannak s egy év multán azt mondja, hogy többé nem tagja az egyháznak. Ezért szerinte, hol valaki nem lakik, de fizet, ez csak ajándoknak veendő s az illető csak akkor tekintendő tagnak, lia az egyházi adót rendesen fizeti. Győry e kifejezést „rendes adót fizet" nem tartja helyesnek s új kikezdésül a következő módosítást adta be :
