Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat ötödik ülésszaka 1894. június 7–10-ig - Forrongás

honi ág. h. ev. egyháznak szabad élő tagjai, a törvényt feltétlenül tiszteljük. Csatlakozik dr. Láng indítványához. Hrobon ismét jelentkezett a szólásra, azonban a püspök azon kijelentéssel, hogy a tudomány emberei a tudósok műveit szabadon magyarázhatják és alkalmazhatják, a szólást megakadályozta. Beniczky Kálmán kijelentette, hogy a kerület csakis része a magyarhoni egyetemes egyháznak és így teljesítenie kell az egyetemes gyűlés ezen meghagyását, ép úgy, mint minden más rendelvényét. A nemzetiségi kérdések felhordását nem helyesli, mert akkor ő is tudna egyetmást felhozni, például : hogy egy más lelkész az istentisztelet után mint osztogatja a „Hlásnik"-ot stb. Minthogy itt egy egyházi hatóság rendeletéről van szó, mely a törvényen alapul, csatlakozik a pozsony városi eseperességi felügyelő indítványához. Janoska György legfontosabbnak tartja e kérdésben a törvény magyarázatát, — 0 nem tartja imperativ, hanem declarativ jelentőségűnek a törvényt ép úgy, mint az elkeresztelés esetében némelyek a törvénynek declarativ magyarázatot adtak. 0 is ilyennek ismeri a jelen törvényt. Az inzultusokra nézve, ha az egyetemes gyűlésen történtek, nem inzultusok, akkor tán csak azt tekintenék inzultusoknak, ha bottal vagy bunkóval vernének. Az erkölcsi inzultus sebzőbb, mint az anyagi. Március 7-én egy kiváló államférfiú mondotta, hogy polgári szabadság csak ott van, hol a polgárok, mint az nálunk meg volt a megyékben, városokban és községekben, jus resistendivel bírnak. Csak az egyház nem bírna ily joggal? Boor indítványát pártolja. C s ob r da Pál a püspököt támadta meg, hogy a zsinaton, mint ők várták, nem védelmezte az egyház bástyáit, mely támadással szemben a püspök a zsinati naplókra hivatkozott, mely tanúságot tesz arról, hogy a kerület jelen állapotát védte. Dula Máté: Erőnek erejével követelik tőlünk, hogy igazoljuk: miért nem akarunk menni az egyetemes gyűlésre? Azoknak az uraknak, a kiknek a mult évben azért, mert nem akarták elfogadni a kerületi jegyzőséget s így kimaradtak a kerületi hivatalokból, nincs joguk ezt követelni. Itt kiemeltük az inzultusokat, mint a jogtalanságok láncolatának egy szemét s midőn ezt cselekszük, ismét azt követelik, hogy mi más panaszunk van az egyetemes gyűlésre? Pedig hát épen e kerületnek feldarabolása hasonló jogtalanság.