Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

A zsinat második ülésszaka - I. Az alkotmányi törvényjavaslat - Május 13-iki 16. és 17-ik ülés

Az „ötödik cím" az egyházmegyéről szól. Ennek meghatározását adja a 86-ik (79.) §., mely változatlan maradt. A 87-ik (80.) §-hoz, mely az egyházmegyei területi viszonyok megváltoztatását tárgyalja, Zelenka azon módosítást adta be, hogy e szakasznak bevezetéseül e szavak tétessenek: „az alakított egyházközségeknek és misszió köröknek egyházmegyékbe beosztásához", mi a §. többi részének változatlan megtartása mellett el is fogadtatott. A 88-ik (81.) §. igen életbevágó. Ez azon törvényellenes állapotokat akarta megszüntetni, melyek csakis Dunántúl léteztek, hol öt sz. k. város egészen önálló állást foglalt el, semmiféle esperességbe beosztva nem volt s csakis a kerület hatósága alatt állott, vagyis esperességi jogokat gyakorolt. Ezt az alkotmányos bizottságban Prónay hozta fel s noha indítványa ellen a soproni lelkész Brunner — ki szintén ily egyház lelkésze volt — felszólalt, de a többség mégis Prónay indítványát fogadta el. Most a zsinat volt illetékes e felett dönteni. Voltak, kik védték ezen egyházak kivételes állapotának fentartását, így Perlaky, ki azon tapasztalati tényt hozta fel, hogy az élvezett jogok megszorítása az egyházi ügyek iránti érdeklődést csökkenti; és Bierbrunner, azon érveléssel, hogy ezt már az előző 87-ik (80.) §. is lehetővé tette. Zsilinszky e §. fentartása mellett erélyesen szólalt fel. Méltányolja az egyes egyházak érdemeit, melyeket önállóságuk által tettek, de, ha a jogok előjogokká válnak, azokat fentartani nem lehet, mert, hogy alig pár száz lélekből álló egyházak oly jogokat gyakoroljanak, mint 30—40 ezer lélekből álló esperességek, azt tűrni nem lehet. A szakaszt fentartja. Brunner védelmére kelt Perlakynak s a §. kihagyását kívánta, így Schreiner is, de Radó kinyilatkoztatta, hogy egyházunkban nincsen helye a szabadalmaknak s a §. fentartása mellett nyilatkozott, mire a zsinat elfogadta. Következett a hatodik cím : „az egyházmegyeiközgyűlés". Elfogadtatott, A 89-ik (82.) §., mely az egyházmegyei közgyűlés meghatározását adja, a 90-ik (83.) §., mely annak egy behívásáról szól, noha Sárkány azon módosítást adta be, hogy azt: „kölcsönös egyetértéssel az elnökség hívja össze" és a 91-ik (84.) §., mely kimondja azt, hogy a gyűlés főbb tárgyai az