Thébusz János: A magyarországi ág. hitv. ev. egyház 1891-94-ki országos zsinatának története. (Budapest, 1895)

Zsinati előzmények

nélkül az egész ország közvéleménye erősen és nyíltan támogatta. Ennek az lett az eredménye, hogy 1860. május hó 15-én a pátens hatályon kívül helyeztetett. A volt adminisztrátorok helyére részint új püspökök választattak: Székács, Máday, Geduly, részint pedig a még élő dunántúli agg püspök Haubner Máté hivatalába visszahelyeztetett. A pátenst elfogadó ág. h. ev. hivek, kik tót nemzetiségűek voltak, Kuzmányi Károly alatt új, u. n. patentális püspökséget alkottak. 1860. október hó 10-én tartatott meg — tíz évi elnyomatás után — Budapesten az első egyetemes gyűlés. Itt hozatott újra szóba a zsinati ügy. Két dolgozat létezett. A bányai és a tiszai. A jegyzőkönyv 23. pontja szerint e két dolgozat Radvánszky Antal zólyomi főispán s legidősebb esperességi felügyelő elnöklete alatt egy 15 tagból álló bizottságnak adatott ki, azon utasítással, hogy az egy rendszeres javaslatot dolgozzon ki. Az 1861-iki egyetemes gyűlés jegyzőkönyv 37. pontja kimondta, hogy „a zsinatra szolgáló, egyházunk teljes szervezetét magában foglaló tervezet elkészítését erélylyel karolja fel". 1862-ben a 34. pont meghagyja, hogy a dolgozat „feszített" erővel dolgoztassék *ki, a bizottság 1863-ik év első hónapjaiban egybeüljön s a dolgozat a jövő egyetemes gyűlésen bemutatva legyen. De nem lett bemutatva, mert az 1863-iki egyetemes gyűlés 36. pontja csak azt jelenti, hogy a munka folyamatban van. Ugyanazt jelenti az 1865-ik évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 30. pontja is, sőt az 1866-ik évi egyetemes gyűlés is, mely a zsinati bizottságba új tagokat választott be s a jegyzőkönyv 30. pontja szerint az ügyet csak szorgalmazta. Végre 1867-ben a munkálat elkészült, mely alkalommal azon óhaj nyilvánult, hogy a zsinat 1868-ban tartassék meg. Nem lehetett, mert a bizottság csak 1868-ban terjesztette be munkálatát, mely az alkotmány, házasság, belélet, pénzügy és perrendtartásra terjeszkedett ki. Az iskolai ügy még nem készült el. A zsinat szervezetére vonatkozó javaslat szintén be leit mutatva, mely három nyelven határoztatott kinyomatni, még pedig azért, hogy „a prot. közönség eleve ismerkedjék meg a jövő zsinaton tanácskozás alá kerülő tárgyakkal s ezek felett szabad eszmecsere és megvitatás fejlődjék ki".