Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati tárgyalások - Ötödik ülés, september 29-kén

lyom Győr érdekében nagy lelkesen beszélt, hanem maga elösmerte, hogy az egyház ereje nagyon csekély. — G a m auf f S o p r o n y t védte, hogy a theologia tanárainak fizetendő terhet, ezen egyházra hárítani nem lehet. V-ik ülés, september 29-én. Hét napnak lefolyasa után, miután ez idő alatt a küldöttségek munkálataikat bevégezték, a zsinat összeült. Mindjárt kezdetben kiemelte az elnök, hogy sok üres széket vesz észre, s csodálkozik azon, hogy oly sokan kimaradtak. Mire Baloghy megjegyezte, hogy igen sokan valóban betegek, s ezek kőzött az ő követtársai Ha m a Íj ár és Bakó Gábor, kik is e miatt valósággal haza költöztek. Uralkodott ekkor Pesten rothasztó hideglelés (putridae febres). Fájdalmát nyilvánitá az elnök, miszerint számosan a küldöttek közül, nem várva be a zsinat végét, különböző okoknál fogva, hazájukba visszatérhetni magukat nála bejelentették, s kérte a gyülekezetet, venné ezt figyelembe, s határozna valamit ez ügyben. Kérdés támadt tehát, mily föltételek alatt bocsáthatók el a zsinat bevégezte előtt a követek. Meg kell különböztetni, emlité az elnök, azon okokat, melyek a betegség okozta elgyengülésből származnak, úgy hogy az illetők csakugyan nem vehetnek részt a tanácskozmányokban, olyan okoktól, melyek nem igazolhatók, s ezt szigorúbb bírálatnak kellene alávetni. Ezen véleményt azok pártolták leginkább, kik tudták hogy többen részint a vallás iránti közöny miatt, részint pedig a küldött állásának fontosságát nem méltányolva, haza készülnek. Ezek ellenében sokan a mellett nyilatkoztak, hogy a követek távozhatnak, ha maguk helyet másokat megbíznak ; ugy hogy a százas szám ne kevesbedjék. Erre az egyetemes felügyelő nyilatkozott , állítván :