Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati tárgyalások - Harmadik ülés, september 20-kán

excellentiájuknak, a királyi biztos és elnök uraknak, aláirás okáért benyujtassanak. 15. A jövő ülések idejét 5 excellentiája, az elnök úr püspök és felügyelő urakkal tudatja, hasonlón Pongrácz Boldizsár úrral ; ez pedig gondoskodik, hogy egy nappal elébb, még hat óra előtt, a vármegyeház kapujára szegzett irat által a megtartandó ülés ideje tudatva legyen. m-ik ülés, september 20-kán. A vegyes küldöttség által kidolgozott első canon a zsinatnak megfontolás okáért benyujtatott, mely ekkép hangzott: „Societates religiosae, jus ordinandi et constabiliendi interni sui regiminis exercent, per deputatos et repraesentantes suos, ex omnibus eorum superintendentiis ad synodos missas, et quia ipsae societates ex secularibus et eccle8iasticis membris constant, régimén eorum quoque mixtum esse de bet." Ezen utolsó szavak tág mezőt nyitottak a vitatkozásnak. Az egyházi kormányzat gyakorlatára nézve kétféle volt a zsinat véleménye, az egyik azt csupán a világiaknak, a másik pedig mind a világiaknak , mind az egyháziaknak tulajdonittatni, sok oknál fogva sürgette. Mindkét rész, mint egy pro aris et focis, természetes egyházi jogból és gyakorlatból indokokat fölhozva, harcolt. A világiak állitották, hogy az egyház az államtól elvontan nem képzelhető, s nem más mint polgári test, s igy kormányzata sem lehet más mint polgári, s csupán ilynemű elöljáróság által gyakorolható ; hogy a protestáns egyház, elveinél fogva, clerust el nem ösmer, s papok és nép között semmi kiváló különbséget nem tűr. A lelkészek az állam szolgái, s a testületnek szerződés alapján szolgálnak ; minél fogva a hivatal természeténél fogva, semmi különös jogokkal nem bírhatnak, s ha ilyenek birtokában vannak, vagy lehetnek, azok csupán 4