Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati tárgyalások - Második ülés, september 15-kén

kezeltessenek az egyház minden néven nevezendő jövedelmei, s ebbe kiküldettek : kerületi felügyelők és püspökök, ezeken kívül: Fejérváry, Raksány, Petyko, Neuhol d, Kuchs, Takács, Keviczky, Tóth, Bogády, S z a k o n y János és K a r'c s a y, az egyháziakból : C s e rnotta, Czerva, Liczy, Jezsovits, Gamauff, Institorisz, Hrabovszky és Kar asz, elnöknek pedig P r ó n a y Pál. Kérdés támadván a használandó irály iránt, végzési leg kimondatott, hogy Balogh a jegyzőkönyvet közönséges nyelven vezesse, R á t h pedig a kanonokat tiszta latinsággal szerkessze. Ez után az elnök, illő rend megtartása okáért, következő szabályokat hozott : 1. A szólni akaró keljen föl, s arccal forduljon az elnökhöz, s ez lesz a szólni akarás jele. 2. A szólót beszéd közben senki ne zavarja, a szónokok pedig őrizkedjenek távol eső kitérésektől, s röviden magát a dolgot merítsék ki. 3. A vitatandó tárgyakat maga az elnök fogja kijelölni, ha valaki azonban fontosabb inditványt akar tenni, ebben nem akadályoztatik, de ezt előre tudassa az elnökkel. 4. Névtelen és bizonytalan szerzők javaslatait az elnök nem fogja elfogadni. Minthogy sokan ohajtották a zsinat iratait lemásolni, kimondatott, hogy ez megtehető a jegyző lakásán, mind a mellett a zsinat berekesztéseig, s a kanonok megerősitéseig, nyilvánosságra hozni meg nem engedtetik. A zsinat gondnokáúl Pongrácz Boldizsár választatott, s határoztatott, hogy a zsinati követek, valamely jelvény által, a többi jelenlevőktől megkülönböztessenek. Mire nem lett szükség, mert a kik találva érezték magukat, nem jelentek meg többé, ezentúl pedig a zsinat gondnoka adott a bemenetelre engedélyt, úgy azonban, hogy a százas számot nem volt szabad meghaladni.