Szeberényi Andor: Az 1791-ik pesti ev. ág. hitv. zsinat történelme. (Pest, 1869)

Zsinati előkészületek

elégséges a takarékos kiadásokra. Az állandó napidíjak meghatározása, a zsinatra tartozik. 3-ra. A fölterjesztett folyamodványban kijelentetett, hogy a kerületek tudta nélkül a zsinati követek száma meg nem határozható : hihető azonban, hogy egy-egy zsinat körülbelül löO tagból alakúi. A kerületek ezen számbaui megnyugvását abból következtethetni, minthogy egyike sem nyilatkozott ellene, s a hol a választás megtörtént, figyelemmel volt ezen számra. A világi és egyházi küldöttek számát meghatározni, a zsinat föladata. Mind a mellett úgy hisszük legcélszerűbbnek, ha fele részben egyháziak, fele részben pedig világiak. — Az evaagelikusok, mint az egyház tagjai, ülik meg a zsinatot. Az egyházban pedig nincs személyválogatás, nemesek, polgárok és parasztok között, s így a választandó követeknél sem lehet erre tekiutet. Az elnökséget illetőleg

1, vannak az evangélikusoknak eló'ljáróik, főgondnokaik, ezek vezethetik a zsinatokat. 4-re. A folyamodványban ki vannak a zsinat tárgyai jelölve, azokat előlegesen időhöz szabni nem lehet ; nincs különben ok, a "hosszú zsinat tartásától félni, mert azt a költségek kímélése siettetni fogja. 5-re.Hogy az evangélikusok Budán ésPesten akarják tartatni a zsinatot,több oknál fogva kivánatoe. Pesten az ágostaiaknak, Ó-Budán pedig a helvét hitvallásúaknak van egyházuk, helybea van a helytartó tanács, s itt a haza középpoatja. Szállások iránt nem lehet aggodalom, mert múlt évben, az országgyűlés alkalmával, két annyi egyént bfctak ezen városok befogadni. 6-dik pont a legfelsőbb felügyeleti joghoz tartozik, mind a mellett kérik augustus 16-kát meghagyatni, mert : a) a legújabb vallási törvény életbeléptetése a zsinattól függ. b) már II-dik József cs. és kir. kívánta az evangélikus egyházat szerveztetni. c) a kormány és országos törvények által elösmert szükséges intézkedések csak így teljesíthetők,