Evangelikus egyházi szemle, 1901 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1901-01-30 / 1. szám

8

rencsések, hogy ilyen utón tanítványaivá lehessenek, azok bizonyára sok szellemi és lelki táplálékot meríthetnek az ő nagyszabású műveiből és igy válhatnak esetleg hálás tanítványaivá. Frank első korszakalkotó műve az ő apologeiikája a „System der christlichen Gewissheit“. Ezen munkájával a keresztyén vallás védelmét egészen uj, a keresztyén hit lényegének egyedül megfelelő tudományos alapokra fektette. Akinek rendszeres gondolatait szigorú következetességgel kifejtő tudományos művek iránt van érzéke és a tárgy nehézsége által feltételezett nehezebb nyelvezettől (mely azonban nem oly nehéz, mint sokan állítják), nem riad vissza, annak Frank ezen és többi műveinek olvasását legmelegebben ajánlhatjuk. Ritkán olvashatni oly szép, architektoniailag is oly remek dogmatikát, mini Frank: „System der christlichen Wahrheit“ czimü művét. Az ő ethikája is („System der Christ liehen Sittlichkeit“) ritkítja párját Azonkívül igen előnyösen különbözik pl. a magyarra is leforditott Schwarz-féle ujabbkori theologia történettől, no meg Szláviknak is hasonló czimü önállótlan, sokhelyütt különösen a positiv theologia (pl. a Z^ckler- féle Handbuch vagy a Strack-Zöckler-féle kommentár) ismertetésében elfogult, a dolgok ismerete nélkül lekritizáló könyvétől is Frank könyve : „Geschichte und Kritik der neueren Theologie“. Igen kedves olvasmány még az ő „Vademecum für angehende Theologen“ czimü könyve, a „Dogmatische Studien“ stb.

Megemlitendő még két hires luth. lelkész is, kiknek neveivel e könyvben találkozunk: Claus Harms és Louis Harms. Claus Harms Schleier- machertől nyerte az első indítást a vallás igazi lényegének megismeréséhez. De nemsokára messzire eltért a hires theologus útjairól. Harms vallásos élete ezután határozott luth. irányban fejlődött. Már 1817-ben a reformáczió 300 évi jubileumán kiadott 95 tételével nemcsak a rationalismussal, de az akkortájt a levegőben lebegő uniói törekvésekkel is szembeszállt. Egyes tételei igen jól illenek még ma is a mi hazai viszonyainkra; azért jó lesz tán néhányat ide iktatni. „Ha a mi urunk, mesterünk Jézus Krisztus azt mondja: térjetek meg, úgy azt akarja, hogy az emberek az ő tana szerint igazodjanak és nem igazítja, formálja ő az ő tanát az emberekhez, mint most teszik, a megváltozott kor szelleme szerint.“ (1. tétel.) „így reformáljuk a lutheranismust pogánysággá és a keresztyénséget ki a világból“ (3. tétel.) „Újabban az ördögöt agyonütötték és a poklot gáttal elzárták.“ (24. tétel.) „A régi bit szerint Isten teremtette az embert, az uj hit szerint az ember teremti az Istent.“ (27. tétel.) Az evangelikus-kathol. egyház dicső egyház, mert magát különösen a sakramentomokhoz tartja, az ev. ref. egyház is dicső egyház, mert magát külöj nősen az Isten igéjéhez tartja, de dicsőbb mind a kettőnél az ev.-luth. egyház, mely úgy a sakramentomokhoz, mint az Isten igéjéhez tartja magát. Mint valami szegény szolgálót, most egy esketés- sel gazdaggá akarják tenni a lutheránus egyházat (az unióban). Ne végezzétek az aktust Luther csontjai fölött, mert megelevendnek s akkor — jaj nektek (75. t.)“ Érdekes az is, amit a politikára vonatkozólag mond.„Semmiféle kormányforma sem olyan drága, mint a népképviseleti; sehol sincs kevesebb szabadság, mint ahol a szabad nép csinálja a törvényeket. A szótöbbség a majoritás csarnoka, amely oly esztelen, oly szeszélyes és a körülmények szerint oly kegyetlen, mintsem a czár, sem a szultán. Az alkotmányokra ma megesküsznek (beschworen) és holnap megnyirbálják (beschoren).“ Alelkipász- I torkodást illetőleg azt mondja, hogy ő nem járt házról-házra, ő nem kereste azt, de alkalom adtán szívesen gyakorolta. A házalása lelkipásztorkodásban mindig valami mesterkélt és az emberek „merken die Absicht und werden verstimmt.“ Sokhoz nem éppen alkalmas időben jön a lelkész és ilyenkor megjelenésével inkább árthat, mint használhat.

Ugyancsak a lelkipásztorkodás kérdéséhez szolgáltat nekünk sok tekintetben alkalmas útbaigazítást Louis Harms élete, mint egyáltalában a lelkipásztorkodásra vonatkozólag legtöbbet tanulhatunk ily originális lelkipásztorok életéből és életrajzából — amilyen Harms is volt. A lelkipásztorkodásra való legjobb előkészítés mindig a tiszta evangeliomi prédikáczió. A prédikácziókban rejlett Harmsnak is legnagyobb hatalma hívei fölött. Csakhogy a prédikácziók aztán olyanok legyenek, mint Harmséi, népszerűek. E népszerűség pedig az egyszerűségen, érthetőségen és azon alap- I szik, hogy minden konkrét legyen. Azután prédi- \ kált Harms buzgó hitteljes szívből. És ez a hit nem volt valami confusus érzelgősség, mely az egyházak közti válaszfalakat átugorni látszik, hanem mélyen a lutheránus egyház hitvallásaiban és tiszta tanában gyökerezett. Lelkipásztorkodásával Harms ily prédikácziók után majdnem még többeknek szivét nyerte meg, mint hatalmas prédikáczióival. Amint maga meséli, nemsokára hivatalba lépése után gyülekezetéből egyes emberek gyakran felkeresték, és > tőle a keresztyénség hirdetett igazságairól felvilágosítást kértek. Ezek legtöbbnyire vasárnapon jöttek. Senkit sem1 hivott meg. Mindenki jött és ment akkor, amikor akart. Mindenkit szioesen fogadott és neki a kért felvilágosítást tudásához képest készséggel megadta. Nem csak öregek, hanem iskolás gyermekek is felkeresték, kidnek bibliai képeket mutatott s azokról mesélt. Harms ezen ; látogatóival társalgóit és pedig — saját plattdeutsch nyelvükön. A társalgás mindenről: bibliai helyek- ) ről, egyháztörténetről, napi eseményekről, missio-