Evangelikus egyházi szemle, 1900 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1900-12-30 / 12. szám

188

tónak arról kell tanúbizonyságot tennie, a mit személyesen tapasztalt a Krisztusról, mert csak azon mértékben hat az ö tanubizonysági tétele, a menynyire a tanuló észreveszi, hogy a vallásoktatónak személyesen Jézus Krisztus az Ura. Dr. Lünzner, gü- \ terslohi gjmn. igazgató kijelentette, hogy a vallás- ' oktatásnak az egész tanitás központját kell elfoglal- ; nia s ennek megfelelően a vallásóktatónak a kolle- gium központjában is. vallásoktatásnak a többi tanitás szálait kell összefogni, mert minden oktatás- nak a keresztyén szellemtől kell áthatva lennie. Ki- vánatos, hogy a vallásoktató más tárgyat is tanit- son az osztályban. i

A múlt nyári félévben 17 németbirodalmi egyetemen az evangélikus theologiát hallgatták 1472-en és pedig 26,415 deák között a mi 9-43 százaléknak felel meg. Hallében volt 346 (a deákok összes száma [, 1620), Tübingenben 329 (1544), Lipcsében 206 (3269), \ Berlinben 282 (5105), Greifswaldban 183 (808), Erlan- genben 178 (974), Göttingában 136 (1344), Marburg- , ban 113 (1184), Königsbergben 93 (881), Bonnban 86 (2162), Strassburgban 85 (1145), Breslaudban 77 (1662), Giessenben 68 (855), Kiéiben 63 (1056), Hei- j delbergben 52 (1553), Jenában 44 (758) és Rostockban 41 (495). — A schweizi egyetemek közül Baselben volt 53 theologus (484 a deákok összes száma), Genf- ( ben 44 (809), Bernben 19 (962), Lausanneban 21 (569), Neuchatelben 18 (118) és Zürichben 9 (731). — A ) katholikus theologiát hallgatta ugyanakkor Münster- ; ben 325 (692), Breslauban 822 (1662), Bonnban 298 \ (2162), Freiburgban 257 (1766), Tübingenben 168(1544), ' Münchenben 159 (4391) és Würzburgban 117 (1662), tehát 7 németbirodalmi egyetemen volt 1646 róm. kath. theologus. — Schweizban 120 róm. kath. theolo- gus volt a múlt félévben; Freiburgban 114(319), Bernben 6 (962). — Négy ausztriai egyetemen ugyan- ; akkor volt 303 róm. kath. theologus, 7346 deák közt. Becsben 151(4669), Grazban 87 (1366), Czernoviczban ) 35 (365) és Prágában 29 (946). Innsbruckból nincs adat.

— Október 28-án Obersedlitz-Krammelben,

chehországi Aussig mellett az uj evang. templomot szentelték föl, melyet az ottani a Los von Rom ( mozgalomban keletkezett uj evang. gyülekezet épi- tett magának. Az ünnepségre vagy 10 ezer ember gyűlt össze, a melyen a Gustáv Adolf Egylet és az ) Evang. Szövetség képviselői gyanánt részt vett: Witte, j hallei tanár, Dibetius, dresdai konziszt. tanácsos és Kaiser, raderbergi superintendens. A római klérus ; hiába tiltakozott annak idején a templom épitése ellen, a melyhez Schicht Rudolf gyáros ajándékozta l a telket és a szászországi protestánsok a legtöbb j adományt. — A „Rigasche Sektion der evangelischen i ;Bibelgesellschaft in “Russland“ 1899-ben 4712 szent j írást terjesztett el; a szekczió bevétele 11330 rubel volt, kiadása 10237 rubel. A teljes lett nyelvű biblia [

nyomtatására sok pénzre van szüksége, a miért is az egyes gyülekezetektől gazdag szeretetadományo- kat vár.

BELFÖLD.

Nyilatkozat.

Az „Evang. Egyház és Iskola“ szerkesztője az ő lapjában több Ízben foglalkozott az arad-békési esperes-választással s a megválasztott esperesnek hivatalába való iktatásával. Felszólalásainak az a színezete, mintha mindenáron a törvénytelenség bélyegét akarná reánk sütni. Különösen Petrovics csanád-csongrádi esperesnek az esperes-iktató gyűlésen való szereplésével nem tud kibékülni, s „Szeberényiéknek“ tulajdonítja azon gyűlésre való meghívását

Nem tudom, kiket ért a „Szeberényiék“ alatt De mivel ezt a nevet említi, kötelességemnek tartom. Írásban is kijelenteni, — a mit Veres József esperes urnák élő szóval már régen megmondottam, — hogy Szebeiényi Lajosnak semmi, de semmi része nem volt a dologban.

Veres József esperes ur az ő lapjának 43-dik számában azt kérdi: „mi jogon tartott üdoözlő beszédet másik egyházmegye esperese ?“ Hát csak azon a jogon, a melyen Veres József, más egyházmegye esperese, tartotta igazán gyönyörű beszédjét a csabai Rudolfgymnasiumnak avató ünnepélyén, a disz-gyü- lésen, a csabai nagytemplomban. A „Magyar Szóban“ nem régen olvastam egy czikket, melyszerint egy ev. ref. esperes iktatáskor, nem is csupán egy másik, de több más egyházmegyének az esperesei tartottak üdvözlő beszédeket. a.z ev. ref. esperesek és szerkesztők azon meg nem ütköztek. Az ev. ref. egyház alkotmánya a miatt mostanáig nem omlott össze. Bátor vagyok ebből azt a következtetést levonni, hogy Petrovicsnak üdvözlése miatt sem fog kiesni a világ feneke.

Veres József esperes ur azonban lapjának 50 dik számában oda módosítja állítását, hogy „különben is, nem a végett hívják Szeberényiék Petro vicsot a csabai gyűlésre, hogy üdvözölje azuj esperest, hanem beiktassa, bírálj a, nem a tényeket—holott tudj a a valót, mert aj egy- zőköny vet megküldték neki, —hanem a gondolatokat.

Csodálatos, hogy ö mdri fáj a mi fejünk !

Ha az arad-békési esperes megválasztatását s beiktatását törvénytelennek tartja, tessék azt a törvény őrének törvényes utón, törvényes módon, törvényes helyen, törvény előtt megállható okokkal bebizonyítani, s meg lehet győződve a felől, hogy akkor az az esperes, kinek ama tisztségre való jutás távol