Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1898-02-28 / 2. szám
25 ben felvesznek minden munkanélküli egyént. Az intézet czélja rendes munkához szoktatni az illetéket, leszoktatni éket a kóborlásról és rendetlen élet «módról 8 vallásilag is hatni reájok. Télen át nincs üres hely. Egyedüli fegyelmi eszköz a kizáratás a munkás gyarmatból s ez esetben a többi munkás gyarmat sem veszi fel az illetőket többé. Többnyire földmives munkára vannak berendezve ez intézetek s csak a nagy gyárvárosok közelében fekvő intézetekben foglalkoznak ipari munkával. Az intézmény keletkezése óta 95032 keroset- nélküli egyén nyert alkalmazást és otthont a munkásgyarmatokon. Különösen jó hatással volt az az iszákosokra, kik közül, meg lévén tiltva minden szeszes ital élvezete, többen teljesen leszoktak az ivásról. A munkások nyáron •/* 5 kor, télen 1 óvával későbben kelnek. A reggeli után félóra múlva reggeli istentiszteleten vesznek részt. Délben 1 órai szünet vau és alkonyatig dolgoznak. 9 órakor mindenki aludni megy. Minden mukásgyarmatnak külön lelkésze van, ki a belruissionárius munkafol- ügyelőkkel együtt végzi a gyarmat lakóinak lelki gondozását. Minden egyes gyarmat elöljárósága gondoskodik arról, hogy az intézetből távozó egyén továbbra is, más helyen rendes foglalkozást nyerhessem A sok örvendetes eredmény mellett, van nem egy leverő jelenség is. így megesik, hogy oly egyének, kik a gyarmaton a legszorgalmasabb és leg- engedelmesebb munkások voltak, mihelyt elhagyják a telepet — kitör rajtok az ó ember, lcrészo- gednek s már első nap a rendőrség kezébo esnek. 3 év statisztikai adatai szerint a már elbocsátott gyarmatmunkások 46'3 perczentje ismét a gyarmatokba kerül; mert a jelenlegi közgazdasági körül- < mények között a rendes munkásnak is sokszor lehetetlen állandóan munkát találni. KÜLFÖLD. Ausztria. A brünni főrabbinál az „Arb. Zeit.“ szerint 60 róm. kath. paraszt jelentkezett, a vidéken fekvő falvakból, áttérési szándékkal. A főrabbi a felvételi nehézségeket loirva, felszólította az illőtöket, hogy jól gondolják meg a dolgot. Az illetők • megfogadva a tanácsot, nem lettek zsidókká, hanem felekezetnélküliekké. Ezen lépésre a spiritis mus vitte rá az illetőket. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a róm. kath. dressura sem képes megakadályozni a rajongás betörését. Az ultramontán „Augsb. Postztg“ egyik levelezője a tiroli nép elvallástalanodása okául tartja az azon vidékre tóduló idegeneket, s különösen a „lutheránusokat.“ Erre nézve azt Írja: '„Vannak igen kitűnő protestáns oraberok, de épen ezen jó emberek egy plébános állilásu szerint a legveszedelmesebbek. A parasztok látják és hallják, hogy ezek nem mennek templomba, mivel a környéken nincs evangélikus templom. Nem bőjtölnok és mégis látják, hogy ezek egészen derék, becsületes emberek. Ez által a tiroli nép bizalma a róm. kath. szent hit iránt gyengül s a bizalom helyére közöny lép.“ Az osztrák birod. területén lévő maroknyi ev. lengyel nép igen buzgó hitéletről tesz bizonyságot. A Nawsi-ban „Przyjaciol Ludu“ czimű, havonként kétszer megjelenő ev. néplap szerkesztője, Michejda lelkész, nagy buzgóságot fejt ki a vallásos irodalom terén. Legújabban megjelennek Tranovsky imái lengyel nyelvou, A buzgóság, önzetlenség kis téren is sokat tehet. Ezzel szemben a poroszországi ev. lengyelek helyzete kétségbeejtő. A Hogol-fólo állam a szivtolon brutalismus pogány könyörtelenségével jár el szomben az ev. mazurokkal. A lelkészeknek, kik a königsborgisemináriumban alapos nyelviképzést nyernek, még szabad longyelül prédikálni — de az iskolákban még a vallásoktatást és konfirmá- cziót is csak németül szabad tanítani. Az újkor felette gazdag u képmutatásban. A német császár megáldja azon hadihajókat, melyek Chinába mennek két meggyilkolt kath. missionáriusért bosszútállni, — és saját országában ogy egész ev. nép kiirtása — a „legszabadolvübb“ korszakban — egy „evangélikus“ fejedelem jóváhagyásával mehet végbe. Az ev. mazurok közó - - moly nép az uj államtheoria folytán — longyelül nem művelődhetik, németül nőin tud, ennél fogva elbutul, berohanást tesz újabban a szekta és az ultramontán propaganda. Németország. A porosz királyság területén lévő ov. luth. zsinatokon élénk tárgyalások folytak a lolkészi fizetésekről szóló új törvényről. így a hannoveri országos egyház zsinata 35 szavazattal 30 ellenében fogadta el azt. A kisebbség a kezdő fizetést a törvénynyel ellenkezőleg 2100 márkában kívánta megállapítani. Az új törvény 1800 márkában állapította meg azt a lakáson kívül, a mi a mi pénzünk értéke szorint 1080 forint A hannovori zsinat ellenzéke azért volt oly nagy, mert ott az uj törvényjavaslatban az unió utegyengotőjét vélték látni. Minő nyomorúságos a porosz javaslattal szemben a mi javaslatunk — 8 mit szólna a külföld a tűében lealázó „spiczli“ paragraphusokra! f A schloswig-holstoini ev. luth. országos zsinaton szintén élónk ellenzésre akadt az új javaslat. Kodenburg zsinati követ szerint az ev. lelkész mes^- szo az államhivatalnok mögött marad az uj fizetési javaslat folytán. Cíauszen szorint a lelkész ily fizetés mellett napszámoskodni kénytelon. Paulsen azé-
