Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1898-01-30 / 1. szám

14 temetéseit ; „Mit keressek én mint tót evangélikus ott, a hol az én nyelvemet, melylyel imádom Istent, nem tűrik ? Hogyan üljek egy pádon azokkal, kik pokoli lármájukkal minden tót szót elnémítanak s amellett hazudva azt kiáltják, hogy nem értik 1 ? Azok, a kik nem értették, hallgattak ; de úgy kiabáltak azok is, a kik az előző vasárnapon Isten igáját tó túl hirdették és szerdán testvérüknek azt kiáltották, hogy nem értik őt.“ A harmadik pT>nt tárgyalásánál azt kiáltották fe­lénk, hogyne válasszunk olyat, a ki reversálist ad egyházi hivatalnoknak—amire azzal feleltünk, hát­ba nem választunk reversálist adót, kinevezik az ille­tőt. „Ott ült p. o. Zay gróf, hallotta,de nem nyilatko­zott, ezzel elismerte, hogy adott revesálist, de épen azért, hogy a gróf ur ne legyen kénytelen lemon­dani komiszárius hivataláról s ne legyen megfosztva annak lehetőségétől, hogy esetleg megválasztassék esperességi felügyelőnek, a kerületi közgyűlés nem illetékesnek mondta magát ez ügyben.“ A szerkesz­tőség ez ügyben nézetét a második számba mondja el. Nézetünk szerint kár igy kiólesiteni a dolgot. A kerületen kár is volt bármit is kérni s ott elérni akarni, A mai szomorú időben fejleszszük gyüle­kezeteinket, híveinket — de a gyűléseknek egy- időrehagyjunkbékétsneakarjuketéren azonnaljaví­tani egyházi állapotainkat. Fejlesztve a gyülekezeti és hitéletet egészséges irányban — lépésről-lépésre tért fog hóditani a confessionális irány s majdan leszorítja a most uralkodó irányt, hogy az, mint egyházunk leggyászosabb korszakának emléke, so­ha többé fel ne támadjon. Ez lehetetlenség, fogják mondani sokan — pedig épen nem az ; mert az egyházat nem pusztán emberek kormányozzák s nem gyűlések mozgatják, hanem az Ur, mikor jó­nak látja — elküldi a menekvés útját. Mi az Ur hatalmas erejében inkább bízunk mint minden emberi számítás es erőteljes küzdelemben. „Princi- pienreiterei" hajtotta apáinkat is oda, hogy az 1859- iki pátenst el nem fog'adták, pedig hova jutottunk volna s mily sokkal virágzóbb helyzetben lett vol­na ev. egyházunk, ha a politikai indokot elevetve, ezer örömest fogadták volna a pátenst mely a mai zsinati törvénynél sokkal méltányosabb volt! Statisztikai adatok. A b.-csabai evang. egyház­ban 1894-ben született és kereszteltetett 655 fiú és 580 leány gyermek = 1235. Ebből törvénytelen gyer­mek 20. Meghalt 398 finemű és 370 nőnemű — 763. Évi szaporodás 472. Eskettetett 300 házaspár Úrvacsorával élt 11,364. Konfirmáltatott 543 gyer­mek. — A b.-csabai evang. egyház létszáma az 1890-iki népszámlálás adatai szerint = 25,304( Tót-komlosi ev. egyház híveinek száma 8857. Született és kereszteltetett a múlt évben 209 fiú és 211 leány gyermek = 417 Ezek közűi törvényte­len 16. Meghalt 148 fi, 157 nő = 305. Évi szapo­rodás 112. Eskettetett 123 pár. Úrvacsorához járult 1977. Konfirmáltatott 201 gyermek. — A szarvasj ev. egyház híveinek száma az 1890-iki népszám­lálás adatai szerint 22.500. Az dlmúlt évben szü­letett 509 fi, 432 nő = 941. Meghalt 245 fi 268 nő = 513. — Szaporodás 419. — Esketetett 202 pár. Konfirmáltatott 579 gyermek. Úrvacsorával élt 7192 egyháztag. —Orosháza ev. egyház híveinek létszáma az 1890-iki népszámlálás adatai szerint 14,868. Szü­letett fi 339, nő 296 = 635. Ezek között törvénytelen 17. Meghalt fi 212, nő 210 Szaporodás 213. Eskettetett 198 pár. Konfirmáltatott 194. Úrvacsorával élt 1635. Az egyetemes gyűlés jelenlegi alakja kitol ered? Á jövő egyháztörténészek számára, kik bizonyára kutatni fogják, hogy ki volt az egyetemes,központi hatalom je­lenlegi alakjának értelmi szerzője, bi­zonyára nem lesz érdektelen útmutatás­sal szolgálni. Sajátságos, hogy tisztán pápista forrásra akadunk. Az öngyilkos halállal kimúlt Grünwald Béla még 1878- ban „Felvidék“ czimű röpirata 157-ik lapján azt mondja: „Az egyetem hatás­körének tágítása s egy centrális orgánum alkotása, mely tervszerűleg intézkednék a papok és tanitók hazafias szellemben való kiképzésének feltételei iránt, s meg­akasztaná a protestáns egyház teljes el- panszlávosodását, oly feladat, melynek megoldása nemcsak az államnak tett en­gedmény, hanem biztositéka a protestáns autonómia fenállásának is.* Gründwald óhaja megvalósúlt, tanácsát megfogadták, van tágított hatáskör, van centrális or­ganum. Tiszteletbeli hivatalok újabban divatba kezdenek jönni. Az egyetemes gy ülésnek van örökös tiszteletbeli főjegyzője. A hegyaljai új esperességnek tiszteletbeli főesperese — már csak a tiszteletbel püspök és tiszteletbeli egyetemes felügyelő hiány­zik; mert tiszteletbeli gyámintézeti elnök már van.Tiszteletbeli lesz maholnap már a harangozó is, ha nehéz munkája után nyugalomba vonul. Á tiszteletbeli hiva­talok feljegyzésére külön névtárt adhat ki az egyetem. De nekünk kár a „tisz­teletbeli főszolgabírók intézményét utá­nozni* s mindenben a vármegyei életet követni. A czim és külső kitüntetés utáni vágy úgy is korunk nagy betegsége, ne plántáljuk át a.zt az egyházi térre is. Gondoljunk az Üdvözítő Máté 23, 8—11- ben mondott szavaira. A külső kitüntetés nagy terjedelme és természeténél fogva úgy is maholnap már a világi téren is értékét veszíti. Mily szánandó az, a ki még ma is a régi praedicatumok után eped! Téves "nézetek. Az Ev. E. és Iskola a kiírt pályázatára beérkezett confirmácziói tankönyvekről bíráló jelentést közöl, melyre némely megjegyzést

Next

/
Thumbnails
Contents