Evangelikus egyházi szemle, 1898 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1898-11-30 / 11. szám
egyik utitársam ajánlotta, a kinek neje dán s a dán hívek nagyon szeretik hallgatni ezen már nagyon is hajlott korú, de a mellett igen ifjú lelkű férfiút. Midőn a dán gyülekezetek helyzete tel«»1 kérdezősködtem. nagyon tartózkodóvá lett, arcza elkomoro- dott. A fájdalom sugárzott ki arczából, midőn elbeszélte, hogy népüket többé dánul nem művelhetik s csak épen 2 szűk órában maradt meg a dán vallás- oktatás. Az állam magatartása merev, szigorú, de ez még nem bántaná őket annyira, mint azon körülmény, hogy némely dán gyülekezet lelkésze még az államot is túl akarja licitálni. A túlnyomókig dán gyülekezetekből álló esperesség (Propstei) papjai felterjesztéssel éltek a kiéli konzisztonumnál, hogy a dán nyelv jobb érvényesítése érdekében, járna közbe az államhatalomnál. De ezen felterjesztést már az egyházi fórumon leszavazták s azóta nagy elkeseredés van egyes gyülekezetekben, különösen ott, a hol a lelkész saját gyiile- kezeteellen szavazott. Újabb időben nagyon erőszakolják a németnyelvű istentiszteleteket a tiszta dán gyülekezetekben. Ezek az ily helyen többnyire úgy szíj Iván hallgató közönség nélkül tartatnak meg s csak néhány vasúti hivatalnok és alkalmazott vesz azokon részt. A dán ev. gyülekezeteket jó szellemi táplálékkal látják el részint a szomszédos Dániáhéd. részint pedig (’lausen, düppeli lelkész, fejt ki ez irányban nagy tevékenységet. Az egyházi ható>ság legalább némi részben igazságos akar lenni szemben a dán egyházhivekkel. A kik dán gyülekezetben akarnak lelkészkedni, azok külön semi- náriumban kötelesek 1—2 évet eltölteni egyetemi tanúlmányaik után. Ilyen seminárium van jelenleg Hardeslebenben. Mikor jutunk mi oda, hogy legalább ennyit kivívhatunk másnyelvü gyülekezeteink számára. Némelyek azt hiszik, hogv az egyház ez által szakadásra jutna — de ilyesmit csak a szűkkeblű értelmetlenség képzel magának ! Karsten lelkész nem avatkozik a politikai mozgalmakba, minden munkásságát az egyházi térre központosítja, népét hűen, lelkiismeretesen oktatja az evangéliumban. Lakásától, mely magas dombon fekszik, együtt sétáltunk a diakonissa intézet felé. gyönyörködve a szép látványban, melyet a tengeröblőt körülövező város nyújt. Utunkban elhaladtunk a felső városban fekvő temető el (itt, melyben több emlék jelzi az 18(>4-iki harezban elesettek helyét. Nem egv honfitársam porai pihennek e helyen, kiket idevezényeltek, hogy idegen hatalmi érdekekért áldozzák fel életüket. Karsten lelkésztárstól elbúcsúzva, a diakonissa intézetet látogattam meg. Már maga az intézet fekvése gyönyörű, hát még ha abba belépve, látjuk a nagy tisztaságot, a példás rendet, a nagy áldozat- készséget a betegek ápolásában és gondozásában. A diakonissa intézet mellett van az intézet vezető lelkészének, Wacker Emilnek, lakása. Igen kedves visszaemlékezésem az a pár óra, melyet e férfiúval töltöttem. W acker Emil a józan lutheránus irány embere a schleswig-holsteini országos egyházban. A belmissióról több jeles müvet irt. A belmissió jelenkori munkásságával sehogy sincs megelégedve ; mert a legtöbb helyen a külső alkotások nagy számára helyezik a fősúlyt és nem a lényegre, t. i. a megtérésre és a lelkűknek a Krisztushoz való vezetésére. Ezen alapelv nélkül a belmissiónak nincs létjogosultsága és a tisztán humanitárius alapítások és vállalkozások talajára lép. Beszélgetésünkben a sehleswigi egyházi állapotokra tértünk. O nagyon sajnálatra méltónak tartja, hogy a lelkészek a nyelvkérdésbe avatták magukat. Jobb lett volna, ha sem pro, sem contra nem nyilatkoznak : mert ezáltal nagyon sok lelkész úgyszólván megsemmisítette tulajdonképeni lelkészi műkő- késének terét gyülekezetében. Wacker nem lelkész- kedik dán gyülekezetben s igy ö nem látja gyülekezetének pusztulását, de ha német gyülekezetben folyna a nyelv erőszak, váljon akkor is megtudná őrizni neutralitását V A jó pásztor védelmezi nyáját, ha avval együtt érez. Természetes, hogy szellemi kincsének. nyelvének veszedelme "nem lehet reá nézve közönyös. De abban igazat adok Waekernek, hogy a politikai vezérszerep sem pro, sem contra nem lehet az ö hivatása. A dán nyelv érdekében felszólaló lelkészek nem is cselekedtek politikai érdekből, nem is lépték át Ielkészkedésük határát, a midőn a dán anyanyelven történő vallásoktatás kiterjesztését kérelmezték : ezen tettükért csak dicséret érheti őket, mint gyülekezeteik becsületes pásztorait, kik lelkiismeretük szavát követték és a világ kedvéért nem vették fel a hallgatói ebek szerepét. Wacker paplakának szomszédságában van a dia- konissák által vezetett leánynevelü intézet és intermit us. Végig haladtunk ezen is. Egy-egy teremben 10—15 leánykát oktatnak a diakonissák. A vallás- tant Wacker tanítja. A diakonissa intézetben különösen megragadta figyelmemet a gyönyörű templom, melynek minden része belső berendezésében kiváló gonddal és Ízléssel van elhelyezve. Wackertöl távozva, szabad időmet, a tengeröböl partján sétálva, töltöttem el. A év előtti dán uralomnak már nyoma sincs. A város szépen fejlődik. A nyelvi ellentét inkább a hírlapok terén élesedik ki s itt nincs meg a társadalmi utón indított háború. Másnap útitervem szerint Kolding felé kellett indulnom, hogy ott hajóra szállva Koppenhágába utazzam. 1 A vasúti állomásra menet, szóba ereszkedtem a podgyászomat vivő hordárral. Törve beszélte a német nyelvet. Kifejezte abbeli óhaját, hogy szeretne délfelé menni, hogy tanúi jón idegen nyelveket. Kokling- ból Flcnsburgba jött, hogy itt németül tanúljon. Az állomáson sokáig várakozva, dicsértem Flensburg szép i vidékét. Emberem válasza az volt : rlátja uram, ez a i szép vidék a mienk volt, de elvették, hátha talán { megint a mienk lesz ?u Nnn akarti m politikai térre t eiehii a beszélgetést s a kérdésre nem válaszolt-