Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-09-01 / 9. szám

130 van Mi liódító háborúra nem készülhetünk. Saját táborunkban igyekezzünk a kyriarchiát és prókátor ura1 mat megtörni. A kyriarchiának nem csak a zsinnti törvények okozói, hanem a lelkésú kar jellemgyengesége is A világnak tet­szeni, az árral úszni, ez nagyon sok lelkész jel­szava, a ki nem gondolja meg, hogy az Ur szolgájának fogalma nem tévesztendő össze az „urak szolgája“ fogalmával. Mi nem áhítozunk ezimek és hyerarchikus hatalom után. Az evan­gélikus lelkésznek csak egy ambitiója lehet és ez függetlensége és tántoríthatatlan hit hűsége. Komor sejtelmek között indulunk az új korszak elé. Néhány nap .múlva, ha Isten is úgy akarja, átlépjük határait. Igyekezzünk helyreállítani a bel békét — hivő népünkkel, egyházunkat és vallásunkat szerető műveltjeink­kel építsük az omladozó Sión falait s buzgó imában forduljunk az Úrhoz, könyörögve, fo­hászkodva azt az őskeresztyén szent sóhajt : Kyrie eleison. — Conservativ.-- _g_ -­A z uj törvények rövid ismertetése és az egyhá­zi intézkedések. Az okt. 1-ével életbelépő uj törvények, me­lyek a házasság jogról, gyermekek vallásáról, az állami anya könyvvezetésről szólnak (1894, XXXI, XXXII., XXX11I)., ismertetését megígértük múlt számunkban. A hívek, különösen falu helyen, első sorban felvilágosítás és tanácsért a lelkészhez for­dulnak. A dunáninneni és bányai ág. h. ev. kerü­letek utasításaikba felvetlék az eddig is szokásos egyházi házassági eljegyzést, minden eddig szoká­sos ünnepélyességével egyetemben, és e tekintet­ben, igen helyesen, eltértek a miskolczi püspöki értekezlet javaslatától. Igen kívánatos, hogy hí­veink, mielőtt az állami anyakönyvezed) előtt je­lentkeznek, jelentkezzenek lelkészüknél, a mi kü­lönösen fontos a gyermekek vallásáról szóló tör­vényre való tekintettel. A jegyesek felvilágosítására nézve is felette szükséges, hogy úgy a törvényt, mint az azt életbelóptető utasításokat főbb pontja­iban ismerjük. Házasságot 18 éven aluli férfi és 16 éven aluli nő nem köthet — mindkét esetben azonban az igazságügyminiszter felmentést adhat (7. §). Kiskorú, tehát az, a ki 24-ik évét még be nem töltötte, nem léphet házasságra törvényes képvi­selőjének beleegyezése nélkül, ha pedig a törvényes képviselő nem a szülő, szükséges ennek is a be­leegyezése. A házasság bontó és tiltó akadályok nagy részt megegyeznek az eddig nálunk érvényben lé­vő törvénynyel. Lényeges külömbség, hogy a sóyorságban lóvök köthetnek házasságot, mig eddig csak dispensatióval tehették azt. Testvér testvéré­nek vérszerinti leszármazójával csak az esetben köthet házasságot, ha az igazságügyi miniszter fel­terjesztésére a király engedilyt adott. Unokatestvé­rek az esetben léphetnek házasságra, ha erre az igazságügyminiszter engedélyt adott. Lényeges el­térés az eddigi gyakorlattól az is, hogy az özvegy nő özvegysége 10 hónapja után kelhet csak házas­ságra az esetben ha ezen időn beiül nem szült gyermeket. Az igazságügyminiszter felmentést ad­hat. A falvakon sok ily felmentő kérvényre lesz szükség — az ügyvedek éz jegyzőknek új kérvény szerkesztési alkalom. A hirdetésre a házasságkötésre jogosált anya- könyvezetőnél kell jelentkezni. Kérelmezhetik pe­dig azt vagy maguk a házasulandók, vagy törvé­nyes képviselőik, vagy e czélra különösen meg­hatalmazottak által. Az anyakönyvezed) köteles ar­ról meggyőződést szerezni, hogy az előterjesztett kérelem mindkét házasuló valódi akaratának meg­felel. A kérelmezők előterjesztik okmányaikat. Első sorban a születési bizonyítványokat, melyek e czélra bélyegmentesen állitandók ki. Ha e bizo­nyítványok nyelvét az anyakönyvvezető nem bírja, vagy kellően nem érti, a hiteles fordítást saját költ• ségén a fél tartozik beszerezni. A kiskorú köteles igazolni a szülő és törvé­nyes képviselő (ha t. i. nem a szülő gyermekének gyámja) beleegyezését. Történik pedig ez az által, hogy a nevezettek vagy szémélyesen megjelentek az anykönyvvezető előtt és ott a beleegyezési nyi­latkozatot aláírják, vagy saját kezűleg irt beleegye­zési nyilatkozatot adnak a kiskorúaknak. Ha a szülő és törvényes képviselő nem jönne az anyakönyv­vezetőhöz, sem sajátkezüleg kiállított beleegyezési nyilatkozatot nem adna a kiskorúnak — ez esetben díjmentesen kiállítja a beleegyezési nyilat­kozatot az anyakönyvvezető és azt a törvényes kép­viselő és szülő (atja, annak nem létében az anya) két tanú előttemezése, mellett aláírhatja. Ha a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezése kife­jezetten visszavonatik : a kihirdetés, illetőleg a házasság megkötése meg nem történhetik Ha pe­dig a szülő, vagy törvényes képviselő a beleegye­zést megtagadná, az esetben a kiskorúnak kérel­mét díjmentesen köteles az anyakönyvvezető a gyámhatósághoz felterjeszteni, a mely gyámható­ság a törvény 10. §-a szerint köteles kizárólag a kiskorúnak érdekét figyelembe venni. A hirdetést az anyakönyvvezető, ha nincs akadály, moly utób­bi esetben az illetőket felvilágosítani tartozik, el­rendelni és ez elrendelésről a felek kérelmére díjmentesen tanúsítványt adni tartozik. 24 óven alóli nagykorúnak nincs szüksége a törvényes képviselő, szülő jóváhagyásra, annak sem, a ki gyámhatóságilag nagykorusitva lett, sem annak a nőnek, a Ki nagy­korúságát házasság által szerezte meg (kivételt csak azon nagykorusitott egyén képez, a ki 18 ik évé­nek betöltése után az atyának, illetőleg a gyám­nak gy imhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önálló ipart űz.) A? anyakönyvvezető a kihirdetést késedelem nélkül köteles foganatosítani. A kihirdetés, ha a házasulok mindketten egy községben laknak há­rom hónap óta, csak azon helyen történik, ha pe­dig utolsó lakhelyükön még három hónap óta nem tartózkodnak, akkor az utolsó és utolsó előtti lak­

Next

/
Thumbnails
Contents