Evangélikus Egyházi Értesítő, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-12-31 / 4. szám
4. BZ. EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 71 N 1, Hecker Katalin 1, Fiikor Jánosné 1, Wictory István né —'40, Sustek Andrásné— S0, Stolár Istvánná —*50, Dianiska Sándorné 1, Hegyi Józsefné—'40. Terem Zsuzsi—20.Terem Hona — '20, Dulin Art hűmé 1, Lantos Imréné —'20, Litván vi Jánosné —'20, Paszejka Fe- rencné —’40. Jányi jánosné 1, Köhler Gusztávné 1, Micsinay Aladárné 1, Busch István —'20, Spitzer Lajos —"20. Brozniann Jánosné —'80, Denke Osz- valdné —'40, Kiss Józsefné —'20, Accipiter Lajos 1, Argalás Irén ke 1, Bélki Ferenc —'20, özv. Kemény Rezsőné 3, Matz Sámuelné 2, Stefkó Teréz 2. Beta Jolánka — 50, Képes István —'20, Ilechtl Jolánka — •50. Vágner Lajos 1, Elischer Jánosné — 50, Szalczer Rózsi — 00, Moiret Hortika 5. Bodendorfer Géza 10, Knechtsberger Samu 5, Schleicher Lajos 1. Calderoni József 2, Kokron Sebestyén 2. Révav Albin 1, Schmidt Ferenc 2, Traittner J. 2, Würsching Dezső 2, Mayer Jenő 2, Tamási Károly 1, Mózes József 1, Frebbin Ágost 2, Seifart Jakab 1. Negro N. 1. Metzl Nándor 2, Grátz Dánielné 7, Klemm Alfréd 6. Májersky Bóláné 2, Kolba Lajos 5. Kolba Lajosné 5. Kolba László 5, dr. Soos Zoltánná 3 koronát. c) Úrvacsorái bort adtak: Gratz Dániel, Kolba Lajos és Leyrer János. Karácsonyfa-ünnep a gyű jtöfogbázbun. Mint minden évben, úgy ezidén is rendezett a prot. patroné zs- egylet szép karácsonyfa-ünnepet a gyűjiófogházban levő javítóintézetben, mely alkalommal az ünnep jelentőségét egy beszédben méltatta Majba Vilmos intézeti lelkész. Egyházunkat képviselte az ünnepélyen prof. dr. Németh Ödön. „Nincs szükségem rá!* „Mir brauchens net.“ Kedves kis történet esett meg egy szászországi evang. lelkésszel. Egyik őszi napon beállít hozzá régi parókiájáról, a szász Svájcban, hol azelőtt 13 évvel lelkészkedett, egy idősebb nő két fiával. Kölcsönös üdvözlés után, beszélgetésközben egyszerre előhúz a parasztasszony egy zacskót pénzzel, e szavakkal: „Isten úgy akarta, hogy mi egyik rokonunktól ezt a kis pénzecskét örököljük. De tudja tisztelendő úr, nincs szükségünk rá („mir brauchens net“). Nekünk öregeknek megvan a gazdaságunk, mi abból megélünk ; a gyerekek is el vannak lárva; nekünk erre a pénzre szükségünk nincs. De olvastam az egyházi újságban, melyet a tisztelendő úr szerkeszt, hogy a belmissziói intézményeknek és a szegény pogányok közt működő kiilmissziónak mily nagy szüksége van, hát elhoztam Önnek, adja oda, ahol legnagyobb a szükség. A lelkész átolvasta a tallérdarabokat s kitűnt, hogy az öreg asszonyka 1000 márkát hozott. Szép összeg egy olyan asszonytól, aki szűkös hegyvidéki megélhetési viszonyaival megelégedett és a felesleget oda juttatja, ahol arra szükség van. Bárcsak minél többen követnék példáját, kiknek feleslegeik van. hisz a magyarhoni belmisszió is menynyire szűkölködik, s főleg itt a fővárosban, Budapesten. A danzigi rendőrkapitány kiadott egy rendeletet, mely szerint minden szombat délután 4 órától kezdve sem pálinkát, sem spirituszt, akár nyitott, akár lepecsételt üvegekben kismértékben eladni nem szabad. Ha szombatra ünnepnap esik, akkor ez a tilalom péntek délután 4 órakor lép életbe. Ezzel az intézkedéssel elejét akarja venni annak, hogy a mun sások hetibérüket elisszák s a családnak ezzel biztosítani akarja a megélhetést. Tehát szociológiai szempontból ez az intézkedés nagyjelentőségű. Vájjon nálunk rendőrkapitányaink hasonló irányú rendeletét nem adhatnának-e ki? Bizonyára sok asszony és gyermek érezné ennek üdvös voltát. Jótékony intézetekre Londonban az eirnult esztendőben 160 millió márkát adtak. Ebből esett a Biblia- és traktát-társulatra 77s millió, külmisszióra 36 millió, bdmisszióra 2.9 milliót, (nálunk sajnos, még erre a célra alig, sőt mondhatnák semmit sem áldoznak); templomépitésre 1 milliót, vakok, néma, vézna- és gyengeelméjűek intézetére G milliót, kórházakra és husoncélú intézetekre 25 milliót, elhagyottak házára 14 milliót, szegényügyre, ingyen-ebéd intézményre 10 milliót, árvaházakra 47, milliót, javítóintézetekre 22 milliót. Ez a nagymérvű adakozás csak a Londonban székelő intézeteknek jutott. Egész Angliában a jótékonyságnak jutott összeget még 80 millióval nagyobbnak becsüljük. A Tahitha-egylet 1913 október 8 án kezdte meg ezidei működését. November 1-től mostanáig 390 felvett folyamodó közül 143 család, illeiőleg egyes élvezi a kenyéradományt, hetenként 412 kg lesz köztük kiosztva; 187 család, illetve egyes részesült már ruha és fehérneműben. Ezek közt kiosztatott 554 drb új és 337 drb viselt ruhát; 48 télikendőt, néhány takarót és 488 pár új, posztó és bőrei pót. Ezenfelül karácsonykor felruházott 45 fiú és 33 leány iskolásgyerme- ket, akik összesen 143 drb új és 20 drb viselt felsőruhát. részben fehérneműt és 20 pár újeipőt kaptak. „Belmisszió“ cím alatt kiad a Luther-Társaság az egyetemes egyház támogatásával egy folyóiratot. A lap felelős szerkesztője Majba Vilmos, a Luther- Társaság főtitkára. Társszerkesztő: Kapi Béla körmendi lelkész, Paulik János nyíregyházi lelkész és Pröhle Henrik pozsonyi esperes. Beköszöntőiéből a következőt idézzük : Nehéz idő haragos hulláma ringatja ezen új folyóirat bölcsőjét. Az emberiség szellemélete a vallástalan és vallásellenes iránvzatok erősödését mutatja. Különböző nézőpontból kiinduló mozgalmak ugyanazt az eredményt teremtették meg a müveit társadalmi osztályban, mint a munkás- vagy a falusi nép millióiban. Az emberek életében elhalványodott a vallásosság s a lelkekben meglazult az egyházhoz kapcsoló kötelék. Ritkult sora nemzedék lépett a régi helyébe, s az örökül kapott valláserkölcsi igazságok kipróbált értékeiből keveset őrizett meg a maga számára. Akárhová nézünk, idegen szellem uralmát látjuk az emberek gondolkodásában, a szellemi élet szétágazó mezőin, tudományban, művészetben, társaséletben, s új felfogás hódítása döbbent meg az egyéni és a közmorálban. Átalakulnak a világnézetek s a régi vallásos patina helyett tüntető új mázt nyernek a jellemek. De habár sokfelől a fejlődés szédítő kilátásai tárulnak az emberiség elé, mégis hiába keressük az emberek jobbulását és gazdagodását . .. Az új alakulás új irányt, tartalmat és gazdagságot adott a belmissziói mozgalomnak . . . A belmissziói tevékenységben tehát méltán látjuk az egyházban rejlő erő szociális értékesülését . . . Az első szám tartalma: Beköszöntő. .4 szerkesztők. 1-ső old. Az egyház jövője. Majha Vilmos. 4. old. A keresztyén ifjúsági egvletek. Földváry Elemér 9. old. Az irodaion» a belmisszió szolgálatában. Paulik János. 13. old Az egyházmegyei belmisszió-egye- siiletek. Kapi Béla. 18. old. Vasárnapot népünknek ! Pröhle Henrik. 20. oldal. A munka szociális és erkölcsi jelentősége. Kapi Béla 22. old. A belmisszió keletkezése Németországban 25. old. Az ötvenhetedik belmissziói kongresszus Németországban. 27. old. Hiiek és irodalom. 31. old. Felhívjuk e lapra egyháztagjaink figyelmét. Ára egész évre 4 korona.
