Evangélikus Egyházi Értesítő, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1913-08-15 / 2. szám

50 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 2. SZ.

nak, a királyfalvi Roth család ősi fészkének, otthonának szomszédságában ócsai Balogh Péter egyetemes felügyelő, a nagy mecénás és minden jó mozgalom vezetője, Roth Johanna férjének, Teleki Józsefnek testi-lelki jó barátja, akit Roth Johanna végrehajtójául is kiválasztott. Ez a vidék otthona evangélikus egyházunk annyi vezér családjának, köztük a Pró- nayaknak, Podmaniczkyaknak, Beniczkyeknek, Föld- váryaknak.

Ebben a szellemi légkörben élt a nagy végrendelkező, mert a királyfalvi Rothoknak barátság, rokonság kapcsolna e nagy családokhoz, melyek közt előkelő szerepük volt nemcsak vagyonuk és rangjuk, hanem evangélikus hitbuzgóságuk folytán is.

A királyfalvi Roth nemzetséget kiváló vallásosság és egy háziasság jellemezte. Egy tagja Caraffa alatt Eperjesen börtönt és kinzatást szenvedett s mikor a pozsonyi országgyűlés alkalmával néhány követtársa nem akart, vagy inkább nem tudott hitelt adni ember- fölötti szenvedései leírásának, akkor mint valamikor Krisztus a hitetlen Tamásnak, megmutatta sebeit, hogy elhigyjék azt, amit jóérzésű ember elhinni borzadott.

A királyfalvi Rothok birtokukra, a katholikus vidéken fekvő Szirákra evangélikus jobbágyokat telepitettek, ezek részére gyülekezetei alapítottak, templomot építettek s abban az oltár falára helyezték családi címerüket: úgy jelezve, hogy „én és az én házam tiszteljük az Urat“. A kis Johanna konfirmációi úrvacsorái kelyhét édesanyja a templomnak adományozta, hogy ezzel is az egyházhoz kapcsolja fogékony lelkét. Ilyen nevelésnek, ilyen példaadásnak volt a következménye nagy vallásossága, áldozatkészsége, tehát végrendelete is.

De ez a lelkidet otthon volt abb.m a családban is, melybe házassága által jutott. A Teleki nemzetség, Hunyadi Mátyás édesanyja családjának, a Szilágyi nemzetségnek rokona, dicső helyet foglal el a magyar „történelmi osztályában. Igen gazdag kiváló tagokban, kezdve a nagy Teleki Mihályon, a grófi ág megalapítóján, Apafii fejedelem főtanácsadóján, egész a család ma élő jeleséiig, akiket jellemez a nagy áldozatkészség hazafias, irodalmi és egyházi közcélokért, sőt sok tagját kitünteti nagy irodalmi érzék, írói, költői tehetség.

A család kiváló tagjai közt van Johanna férje, Teleki József, aki anyai ágon Ráday Pálnak, a költőnek,

II. Rákóczi Ferenc kancellárjának unokája s unokaöccse a költő Ráday Gedeonnak. Maga is író s mecénása az íróknak; gazdag könyvtára s múzeuma van; saját költségén kinyomatja Utrechtben a bibliát 8000 példányban s kiosztja református egyháza négy kerülete között. Vezető szerepet visz a korszakalkotó 1790—91-iki országgyűlésen, elnöke a református zsinatnak.

Nem természetes-e, ha ilyen férj oldalán még inkább erősödött Roth Johanna lelkében a nemzeti művelődés és az egyház iránt való lelkesedés ?

Es ezt a lelkületet utódaiban is megörökítette. Két fia : László és József az egyháziasság és jótékonyság nagy erényeinek valóságos megtestesülése. József például az 1816—17-iki nagy erdélyi Ínség alkalmával valóságos at}^ja volt a népnek. Johanna unokája, József, a nagy történetíró, az akadémia kiváló elnöke és jóltevője, aki oly remekül ismertette ősei rokonainak, a Hunyadiaknak korát. Másik unokája, László, a szerencsétlen sorsú nagy emigráns, a Kegyeimnek, e klasszikus tragédiának írója. Még folytathatnám e névsort, de elég legyen megemlítenem, hogy Roth Jahanna ivadéka anyai ágon a Tisza grófi

nemzetség is, melynek egyik tagja, István, ma egyik legerősebb oszlopa a testvér református egyháznak, s a pápai református felsőbb leánynevelő intézet javára tett 60,000 koronányi adományával megmutatta, hogy benne is él nagy elődjének, Roth Johannának szelleme.

Bizonyára méltó, hogy áldjuk azt a végrendeletet, melyből annyi jó származott ezer és ezer evangélikus tanulóra — köztük, mély hálával legyen említve, e sorok írójának édesatyjára s rá magára is — s így közvetve a hazára és az egyházra, de van okunk áldani a nagy asszonyt, a végrendelet megalkotóját is, aki hazája, egyháza iránt tettekben megnyilatkozó szeretetet örökölt dicső őseitől s ezt átszármaztatta derék ivadékaira.

Lehetne-e őt méltóbban dicsőítenünk, mintha elismerjük, hogy ráillik a szent ige (II. Timotheus 4. rész, 7—8. v.), melyet maga választott ki a sírja felett tartandó prédikáció alapjául, mert ő „a nemes harcot megharcolta és a hitet megtartotta“.

Roth Johanna végrendeletének a pesti gyülekezetre és a nagy ösztöndíjalapra vonatkozó pontjai:

A pesti augustana confessiót tartó szentegyháznak és gyülekezetnek azonfelül, amit a templom építésére ajánlottam és élvén, adhatok és adok is, rendelek s hagyok örökös fundatióul ötezer, azaz 5000 Rfrtot, úgy mindazonáltal, hogy ezen summa pénz semmi szín alatt akármiféle épületekbe ne verettessék s el ne költessék; hanem annak törvényes interesséből az isteni közönséges tisztelet, az egyházi szolgák, úgymint praedicator, tanító és kántor fizetése elősegíttessék s fenntartassék. Ha pedig ezek fizetésére fundatióm interessé meg nem kívántatnék, vagy abból valami elmaradna: adassék belőle az igazán szűkölködőknek, a convent rendelése szerint, alamizsna.

Ugyanezen pesti ecclesiának hagyom ezüstöm között találandó egy ezüst, megaranyozott kannát, amelyben szentírásbeli szavak és igék vannak metszve; vegye tőlem ezt is azon ecclesia és használja a megszentelt bornak bennevaló tartására örökké.

Magam előtt viselvén azt, hogy a jámbor, istenfélő, tudós emberek az élő Istennek eleven templomai, melyek által Isten Ő Szent Felségének dicsősége terjed, az Isten házának jussai megoltalmaztatnak, a vallás tisztasága s annak a szent igék szerint meg- határoztatott s bevett szertartásai megőriztetnek s fenntartatnak s ily szükséges jámborokat pedig csak a jó nevelés készíthet, — az ilyen nevelés pedig a mostani időben sokakra nézve a megkívántató költség nem léte miatt elmarad: az ebbeli káros következésű szükség pótlására, következendőképen a hasznos emberek nevelésére, örökös fundatióul hagyok az augustana vallást tartó s abban nevelendő tanuló ifjak számára egyszázezer, azaz 100,000 Rfrtot. Ezen capitá- lisnak törvényes, esztendőnkint két felerészben fizetendő interessét fordítsa és alkalmaztassa az Isten kegyelméből és felséges jó királyunk atyai engedőiméből felállítandó főconsistorium, vagy ha az fel nem állhatna, a vallás dolgaira ügyelő főinspectorság oda, ahová a szükségnek bölcs meggondolásával, mind a négy superintendentia meghallgatása és megegyezése után, legjobbnak ítélni és találni fogja; úgy mindazonáltal, hogy:

1-ör. Azt teljességgel semmi más szükségre soha fordítani ne lehessen, hanem csak a szegény tanuló, főképen nemes ifjak nevelése elősegélésére.