Evangélikus Egyházi Értesítő, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-07-15 / 2. szám
2. az. EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 40 elekeket Brocskó Lajosné tanítónő, III—IV. osztályos tanulókat Rózsa Lajos tanító, az V—VI. osztályos tanulókat Ungvári/ Elemér tanító oktatta és kérdezte. A slöjd-iskola vizsgája Rózsa Lajos vezetésével és a női kézimunkaiskoláó <lrdf Irén vezetése alatt szintén június 17-én a délutáni órákban folyt le. Este ti órakor az intézetből kilépő növendékek búcsúim népét tartották meg dr. Kovácsi/ Sándor elnök és több választmányi tag jelenlétében, amikor minden távozó növendéket egy öltözet úi ruhával és némi zsebpénzzel ajándékozott meg az Egylet vezetősége. Június végén az eddigi szokás szerint nyaralásra Zebegénybe utaznak az árvaház növendékei. Közgyűlésünk. A pesti ág. hitv. evang. magyar gyülekezetünk f. é. május 13-áu tartotta ez évi rendes közgyűlését. Dr. Wágner Géza felügyelő úr elnöki megnyitójában előterjeszti, hogy a fővárosi ág. hitv. evang. egyházaknak évek óta tervben lévő egyesítése kérdésében a közelmúlt napokban egy igen nagyjelentőségű esemény történt. Ugyanis a zsinati bizottság letárgyalta a fővárosi egyházaink egyesítése ügyében néhány év előtt előterjesztett javaslatot, illetve elkészítette azt a törvényjavaslatot, amely a legközelebb, előreláthatólag 1013. évben tartandó zsinat elé lesz terjesztve. Amennyiben a zsinat azt elfogadja, törvény útján lesznek a fővárosi egyházaink egy hatalmas, egységes egyházzá egyesítve. Magát a törvényjavaslatot az Ev. Egyházi Értesítő 47. oldalán közöljük. A zsinati bizottság elfogadta a mi egyházunknak azt az álláspontját, hogy a részletkérdéseket az egyházak maguk intézzék el. A törvényjavaslat alapgondolata az, hogy egy egységes ev. egyház legyen fővárosunkban több leíkészkörrel; amely lelkészkörök oly autonómiával bírjanak, amely a ma működő német és Kerepesi-úti egyházat is alkalmas lesz megnyugtatni, ha igényeivel a méltányosság és egyházi érdek keretén belül maradnak. Szerzett jogokat a javaslat nem sért, de lefektetni kívánja azokat az alapokat, amelyek nélkül közös nagy célokat elérni és megvalósítani nem lehet. Egyházfelügyelő reméli, hogy mielőtt a javaslat a zsinat által tárgyalás alá vétetik, az egyházak maguk fognak oly javaslatot egyetértóleg előterjeszteni, mely el fogja oszlatni azokat a netaláni aggodalmakat, amelyek az egyesítés tekintetében a jelenlegi egyházakban fennforognak. — Javaslata folytán : A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a zsinati bizottság a fővárosi egyházaink egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot elkészítette s azt a legközelebbi zsinat elé fogja terjeszteni; — egyszersmind megbízza az egyház tanácsot, hogy a fővárosi testvéregyházakkal oly irányban tárgyaljon, miszerint azok az egyesítés kérdésében lehetőleg egyetértőleg terjesszenek javaslatot a zsinat elé. A közgyűlés ezután elfogadta az évi jelentést s jóváhagyta az 1911. zárszámadásokat, melyek 118,715 K 15 f bevételt s 114,988 K 78 f kiadást tüntetnek fel. Ezek szerint a múlt év 372G K 37 f felesleggel zárult, melyet az előző évek deficitjénék csökkenté sére fordítanak. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés az Ev. Egyházi Értesítőben közzétett 1912. évi költség- előirányzatot is. Jóvá hagy a a közgyűlés a Siebreich Károly olcsó lakás alapítványára vonatkozó jelentést is és a számadásokat a m. kir. belügyminiszterhez felterjeszti. A közgyűlés felhatalmazta továbbá a preszbiteriumot, hogy azon esetben, ha a vallástanítási órák száma annyira felszaporodnék, hogy egy új vallástanári állást kellene szervezni, az egyháztanács ilyet szervezhet. Az esperességi gyűlésre kiküldöttek megválasztattak s végül felolvastatott özv. Gallik Lajosné, szül. Gillany Isma úrnő 2000 koronás „Gállik Lajos alapítvány* név alatt tett adománynak alapító oklevele, melyet a közgyűlés elfogadott, özvegy Gállik Lajosné úrnőnek hálás köszönetét szavazván áldozatkészségéért. A budapesti evang. egyházmegyei közgyűlés. A budapesti evang. egyházmegye június hó 22-én tartotta a pesti egyház dísztermében ezidei rendes közgyűlését Zólyomi Wagner Géza egyházmegyei felügyelő és Kaezián János esperes elnöklete alatt. Jelen voltak : Seholtz Gusztáv püspök és Sztehlo Kornél felügyelő, mint a budai egyház képviselői, Kaflfay Sándor lelkész és Majba Vilmos lelkész, mint a pesti magyar egyház, Broschko Gusztáv Adolf lelkész, mint a pesti német egyház, Morhács Márton a pesti Kákóczi-úti egyház, Mohr Henrik lelkész és Szalay Sándor felügyelő a Budapest 111. kér. egyház, Szom- mer Gyula lelkész a váczi egyház képviseletében; dr. Zsigmondy Jenő a Deák-téri testvéregyházak képviseletében ; dr. Polner Ödön min. tanácsos; dr. Sze- lényi Aladár, dr. Csengey Gusztáv egyházai. ügyész és Seholtz Oszkár egyházm. jegyző, a hitoktatói karból és a tanári karból többen. Wagner egyházmegyei felügyelő szép megnyitó beszéddel üdvözölte a megjelent képviselőket és vázolta azokat a feladatokat, amelyek a legközelebbi jövőben a fővárosi egyházak egyesítése tereli megoldásra várnak. Utána felolvasta Kaezián János esperes terjedelmes évi jelentését, amelyben nagy szorgalommal ösz- szegyújtötte mindazon fontosabb adatokat, amelyek az csperesség élénk pezsgő életéről tanúskodnak. Különösen felhívta a gyülekezeteket a belmissziói munka buzgó ápolására és az esperességen belül közös bél- missziói intézményeknek felállítására. A közgyűlés jóváhagyta az 1911. évi számadásokat és a jövő évi költségelőirányzatot, úgyszintén tudomásul vette az egyházkertiléti számadásokat és költségelőirányzatot is. A szentendrei fiókegyház panasza is szóba került, amely szerint ottani híveink a nagygerezsdi egyezség alapján a református egyház javára megadóztatnak, holott ők régebben a budai egyházhoz tartoztak, a budapesti III. kér. egyház anyásítása után pedig ezen egyházhoz csatlakoztak. Az esperes sérelmi felterjesztést javasol a kerülethez. Sztehlo Kornél indítványa folytán azonban az ügy tanulmányozás és indítványtétel végett az egyházmegyei ügyésznek adatott ki. liaffay Sándor lelkész, theol. tanár az evang. theológiai akadémiák egyesítésének kérdésére nézve adott elő véleménye« javaslatot. Raffay Sándor utalt a lelkészképzés fontosságára és arra, hogy a református egyház már kivívta magának a debreceni egyetemi, fakultást és a pozsonyi egyetem felállítását is már biztosítja a törvény. Az evangélikus egyház soha és semmi szín alatt nem mondhat le arról, hogy mint a nemzeti kultúra egyik előharcosa ne kapjon egyetemi fakultást. Az egyházmegye keresse meg az ösz- szes egyházmegyéket, hogy az ügyet tárgyalják és a kerületi gyűléseken az ev. egyetemi fakultás sürge*
