Evangélikus Egyházi Értesítő, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-12-31 / 4. szám
EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 75 4. sz. mert az iskolai háztartásban a deficit évről évre nőtt. A hívekhez felhívások kibocsáttattak, de csekély eredménnyel. Voltak egyesek, a kik a kötelező megadóztatás eszméjét felvetették 8 ezzel egyúttal a hívek nyilvántartását, de ezekkel szemben többségben voltak az aggódó lelkek, akik ezt ellenezték, attól tartván, hogy a mai hitközönyös korszakban, amikor a legtöbben vegyes házasságban élnek, ez csak azt fogja eredményezni, hogy sokan majd kitérnek, katho- likusokká lesznek, ahol egyházi megadóztatás nincs. Mindenki érezte, hogy a helyzet súlyos és tarthatatlan, de a tett terére lépni senki nem mert. Aminek keresztülvitelétől oly sokan óva intették a vezetőséget, azt zólyomi Wagner Géza szokott energiával, vasakarattal, fáradhatatlan munkaerővel keresztülvitte. Behozta a híveknek összeírását és ezzel a zsinaii törvények által biztosított egyházi megadóztatást, jól tudván azt, hogy csak szilárd pénzügyi alap biztosítja úgy az egyesnek, mint egy testületnek létét, fejlődését, virágzását. Ezzel megszűnt az a sajnos még ma is sok gyülekezetben dívó rendszer, hogy ha az egyház folyó kiadásait önkéntes adakozásból tudja fedezni, akkor a hívőktől rendszeres egyházjárulékot kérni nem kell, fizessen, aki akar. Ennek a rendszernek kettős hiánya van. Egyfelől elszoktatja híveit az adakozástól, másfelől nem gondol a jövőre. Takarékoskodni akkor kell, amikor a hét bő esztendő van, mert eljó mindenkihez a hét sovány esztendő, amikor megélni nehéz. Dr. Wág- ner Géza keresztülvitte Budapesten az egyházi megadóztatást és keresztülvitte ezzel párhuzamosan a híveknek rendszeres összeírását, ezzel megteremtvén azt az alapot, amelyen a gyülekezetét rendszeresen tovább építeni lehet. Minden megadóztatási munka nehéz, de kétszeresen nehéz volt az Budapesten, ahol az evangélikusok 800,000 más vallású között szétszórva (köztük 85%*ka vegyes házasságban) élnek, akik eddig semmiféle egyházi adót nem fizettek és a katholikus házasfél révén annak még hírét sem hallották. Jött is felszólalás az első időben, de a felügyelő nem engedett Ha valaki alapos okokkal érvelt, annak az egyházi adóját rögtön leszállította; de ha valaki csak általánosságban sokalta adóját, azzal szemben arra a helyes elvre helyezkedett, hogy aki világi célra, esetleg egy kaszinói tagságra tud évenkint 15—20 koronát fizetni, az fizethet annvi egyházi adót is. A megadóztatás nehéz kérdésének megoldásánál különösen segítségére volt dr. Zsigmondy Jenő köz- felügyelő, ki talpraesett felszólalásaival az aggályokat eloszlatta és a presbyteriumot rábírta, hogy az úgyszólván egyhangúlag követte Wagner Géza felügyelőt munkájában. A hívek ellenőrzése is szerveztetett. E célból felállított az egyház egy nyilvántartói hivatalt, (Deáktér 4. sz., I. em.) mely összeköttetésben áll a rendőrségi bejelentőhivatallal. Ha valaki állandóan letelepszik Budapesten, egy néhány nap múlva máris értesül jöveteléről a nyilvántartó is. Nem egy ember csodálkozott már azon, hogy az ő jövetelét az egyház mikép tudhatta meg oly gyorsan. Áz új tag adóját egy adóügyi bizottság állapítja meg, melynek határozata ellen 15 napon belül lehet fölebbezni. A fölebbezési idő eltelte után a kivetés jogerős lesz. b) Az ifjúság lelki gondozása. Wágncr felügyelő figyelme azonban nemcsak az anyagiakra irányult. Jól tudja ő azt, hogy adakozásra bírni csak oly híveket lehet, akikben a vallási érzés kellő ápolásban részesül. Kezdeményezésére szerveztelek Budapesten egyes kerületekben ifjúsági istentiszteletek, mely istentiszteleteken felnőttek is részt vehetnek. Ezen istentiszteletek számára saját költségén nyomatott néhány évvel ezelőtt egy kis énekesköny- vet is, melyet Paulik János akkori vallástanár, jelenlegi nyíregyházi lelkész állított össze. Miután későbben a gyakorlat bebizonyította, hogy az ének intenzív fejlesztéséhez kottás énekeskönyvre volna szükség, rábírta a presbyteriumot, hogy az egy hangjegyekkel ellátott énekeskönyvet adjon ki, melyet Majba Vilmos lelkész szerkesztett, mely énekeskönyv úgy díszes kiállításával és hasznavehetőségével, valamint olcsó ára következtében nagy hiányt pótol1 s ma inár a II. kiadásban megjelent. E kottás énekeskönyvnek az az előnye, hogy a vallástanár a harmóniámon a dallamot előjátszhatja, a gyermekek pedig, különösen a felsőbb osztályokban levők, kik a rendes énekórán a kottaolvasásban úgy is gyakorolják magukat, mintegy leolvashatják a dallamot. Tény az, hogy ily kottás énekeskönyv az énektanítást nagyban elősegíti és a mi szintén nagyon fontos dolog, a dallamok éneklésében egyöntetűséget hoz létre. Az éneknek rendkívül nagy képző ereje is van. Ha valami maradandó a gyermek vallástanitásából, úgy az a szép egyházi dallam, amely leikébe vésődik. A szép egyházi ének fejleszti különösen a vallásos érzelmet. 8 a vallástanitásnak az érzelem nevelésére nagy súlyt kell helyeznie. Az olyan hitoktató lelkész, aki az énektanítást elhanyagolja vagy egyházi éneket egyáltalában nem tanít, pótolhatatlan mulasztást követ el. Sőt az olyan tanerőt, aki egyházi éneket tanítani nem tud, vagy nem akar, hitoktatóul alkalmazni egyáltalában nem volna szabad. c) A hitoktatás szervezete. Wagner felügyelő azonban még tovább ment. Abból az elvből kiindulva, hogy „akié a: ifjúság, azé a jövő az ifjúság vallásos nevelésére is nagy súlyt helyezett. S miután Budapesten az állami s községi iskolákba nem kevesebb, mint 3200 — 3400 gyermek jár, javaslatba hozta, hogy a hitoktatási intézmény számára egy szervezet dolgoztassék ki, mert csak így lehet sikeres eredményt felmutatni. S hogy ezen szervezet helyesen működhessék, kiterjedt figyelme a tanítás eszközeire is. Rábírta a presbyteriumot, hogy az a kor színvonalán álló, az új tantervnek megfelelő tankönyvekre pályázatot hirdessen A tankönyvpályázat fennen hirdeti Wagner felügyelő nemes célját: „a tanulókban vallásukhoz és egyházukhoz szeretetet, a vallás tanulásához kedvet és szorgalmat ébreszteni“. Jelenleg két ily tankönyv jelent meg; 1. Raffay Sándor: Útmutató a Jézushoz, 2. Raffay — Kaczián: Keresztyén vallástan. így egyesült Wagner felügyelőben a rideg jogászi ész, a szívnek fenkölt érzelmével, mely a szellemi javak ápolására is irányult. A hitoktatás szabályzatának a kidolgozására Wagner felügyelő indítványára dr. Mágócsy Dietz Sándor akkori I. iskolai felügyelő kéretett fel. Dr. Mágócsy Dietz botanikus a tudományegyetemen a növénytan rendes tanára. Ki hitte volna, hogy egy természet- tudós, egy botanikus fogja kidolgozni a hitoktatási intézmény szervezetét! A külföldi természettudósok az egyházzal szemben többé-kevésbé ellenséges állást foglalnak el; Buda1 Szegény gyülekezetnek, iskoláknak legmelegebben ajánljuk. Ára 20 fillér, kapható a pesti magyar egyház pénztára ban, Budapest.
