Evangélikus Egyházi Értesítő, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-10-31 / 3. szám
64 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ. Megpróbálom indokolni óhajtásomat. Először is oly formát kell választanunk, amely állandó jellegű. Ha például valami modern formában akarunk építeni, lehetséges, hogy az épület 30—40 év múlva nem felel meg a kor ízlésének, tehát minden kor ízlése előtt kifogástalan művet kell létre hoznunk és e célnak teljesen megfelel a kifejlett, határozott jellegű, nemes egyszerűségében is impozáns görög stílus. Mindjárt meg kell jegyeznem, hogy az anyagi eszközök számbavételénél, szerény nézetem szerint, ez az alak enged legnagyobb latitüdőt. A templom nagyságának, méreteinek megállapítása után a rendelkeszére álló anyagi eszközök tekintetbe vétele és mérlegelése mellett kénye- mesen lehet határozni afelett, hogy az -épület kétoszlopos templum in antis legyen-e, avagy négyoszlopos prostylos (a homlokzatban kiemelkedő hatalmas oszlopok az egyház négy oszlopát, az evangélistákat szimbolizálhatná) vagy ha az összeg megengedi, oszlopoktól környezett peripterosz legyen a templom alakja; az anyagi erők szerint lehet meghatározni, hogy olcsóbb vagy drágább kőfajból készüljenek az oszlopok. Hogy az oszlop mily díszt ad az épületnek, azt különösen két templomon csodáltam, a párisi Madelaine hatalmas peripteroszán és a római San Paolo fényesen ragyogó oszloperdején. De fővárosunkban is élvezhetjük a hellenisztikus elemekkel vegyült klassziczizmust a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum imponáló homlokzatában, vagy akár az új Műcsarnok római portikuszában. Ez épületek századokra készültek, de a formájuk meg is felel ennek a célnak, sokkal jobban, mint más modern alakú epületek, mint például közel a szomszédságban emelkedő Anker-palota, mely főhomlokzatán szintén görög templom vázlatos homlokrajzával díszeleg, de mennyi idegen elemmel vegyítve ! Hogy templomunkat tiszta görög formában újítsuk meg, arra több okot lehet felemlíteni és pedig oly okokat, melyek bennünket az antik görög világgal a legszorosabban összekapcsoló viszonyból fakadnak. A legújabb időkben hatalmas nemzetek egymással versenyezve folytatnak ásatásokat, kutatásokat a régi görög világ nevezetesebb helyein. A neubukowi szegény lutheránus lelkész milliomos fia, Schliemann Henrik, egy egész új korszakot fedezett fel, miről azelőtt mit sem tudott a történelem. E kutatások folytán a tudományos világ figyelme és érdeklődése a régi görög kultúra felé irányulván, sokkal jobban és részletesebben ismerjük, a 2000 év előtti dolgokat, mint azokat az eseményeket, melyektől csak Í000 év választ el bennünket; továbbá kultúránk alapjait vizsgálva, napról napra szembetűnőbb és világosabb lesz, a tudományos világ előtt, hogy műveltségünk legtöbb kincsét a görögöknek köszönhetjük. A görög műveltség volt az, ami előkészíté a talajt a keresztyénség számára, nemesíté az emberi lelkeket, hogy képesek legyenek a felebaráti szeretetre. Hisz az Isten fogalmának meghatározásában Szókratész már közeljárt a mi meggyőződésünkhöz, midőn azt mondja Xeno- phonnál: Tö fieíov toooötov xai toioötóv sauv, a>aíP ap.a rcávTa ópav xai 7rávta áxoósiv xai 7ravxa)(oö napéival xai ajxa návrwv ImpieXeíafiai: Az Isten oly fenséges és hatalmas lény, hogy képes egyszerre mindent látni és hallani, mindenütt jelen van és mindenekről együttvéve gondoskodik. Plato pedig a <ciXaősX<pía-t, a polgárok közötti testvéri szeretetet és a xoivoivía Xúmrji; xai fjőovrjc-t, a bánatban és örömben való testvéri osztozást tette ideális állama gondolatává. Utána Panaitios és Poseidonios építette mintegy az alapot a keresztyénség számára a stoikusokkal együtt. A görög nyelv volt legjobb eszköze a keresztyénségnek hódító útjában, a görög nyelvű evangéliumok a hellenisztikus műveltségű hívők számára Írattak görög nyelven s a görög nyelv lévén a keresztyénség első terjesztője Jézus isteni tanításai görög formában, görög szellemtől áthatott alakban jutottak el . az őskeresztyének füléhez és szívéhez s ez az új vallás is tulajdonképen az antik népek százados törekvéseit és reményeit valósította meg. Az antik kultúrától a keresz- tyénségét lehetetlen elválasztani s ennek a kultúrának legyen kifejezője az új templom, melynek görög formája az antik művészet legjellemzőbb és legelőkelőbb megnyilatkozását tüntetné fel, visszatükrözve a szabadságot és természetességet. A görög architektúra is egyszerű formáival, világos szerkezetével az őszinteségnek, becsületességnek ad kifejezést. Sok görög templom áll' még dacolva az évezredek emésztő hatalmával ; városok tűntek el mellőlük, de e szent romok még egyre hirdetik a világ legtehetségesebb népének istenfélő, jámbor érzületét, mely népnek kultúrális jelentősége nem hogy elmúlnék, hanem a századokkal együtt növekedik. Magyar lelkületűnknek is teljesen megfelelne a görög stílus; hisz annak a nagy férfiúnak hatalmas síremléke, ki egykor egyházunknak presbitere volt, kinek halhatatlan neve a magyar szabadság gondolatával örökre egybe van forrva, szintén görög jellegű. Ott látjuk Kossuth Lajos mazoleumán a hat dór oszlopot a sarkophág körül s fölötte a görög templom oromzatát. Dór alakulatban újúljon meg templomunk is és hirdesse az antik kultúrán növekedett mostani nemzedéknek evangéliumtól áthatott, vallásos érzületét. Hisz egyházunk neve is nyugat és kelet kultúrájának kapcsolatát jelöli; Ágosta városa a protestantizmus hazájára vonatkozik, az evangélium pedig Jézus eljövetelének örömhíre a messze Keletről. És amint kapcsolódik egyházunkban kelet és nyugat kultúrája, úgy jelképezze új templomunk egyszerű és tökéletes formájával a múlthoz való szilárd ragaszkodásunkat és a jövő századaira tekintő biztos reménységünket. Úgy újuljon fel templomunk, mint ahogy azt templomépítő elődeink tervezték, gazdagok és szegények, előkelők és alacsonyrendüek a vallás mindeneket kiegyenlítő áldásában egyesülve. Az alakhoz való ragaszkodásban a múlt hagyományait becsülnők meg, mert mostani templomunkhoz őseink hitbuzgóságának tudata és a felekezetek közötti békességemléke fűződik; ez épület, melyben országos hírű lelkészeink hirdették Isten igéjét, arról is nevezetes, hogy letűnni látta azt a századot, mely hazánk politikai és kultúrális történetében örök emlékű nyomokat hagyott. Az új templom ezekhez az eszmékhez, emlékekhez és érzülethez alkalmazkodva, épüljön fel a régi helyén és adja a Mindenható, hogy a reformáció négy százados évfordulójára nemes alakjában újúljon meg, legyen a keresztyén evangéliumi hitnek erős vára, a felekezetek közötti békés egyetértés hirdetője, lelkek bátoritója és erősítője s az egyén és társadalom lelki bajainak gyógyító, vígasztnyújtó helye. Adja Isten, hogy úgy legyen! Közgyűlésünk. A pesti ág. hitv. evang. magyar egyház 1911 szeptember 17-én közgyűlést tartott, mely alkalommal a közgyűlés a választás jogerőre történt emelkedését, valamint a választásnak felolvasott eredményét tudomásul vette. Ezután tartotta az újonnan megválasztott felügyelő, dr. Wagner Géza következő nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó beszédét:
