Evangélikus Egyházi Értesítő, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-04-15 / 1. szám
EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 21 1. sz. száma 91-re növekedett. Az ősz és a tél folyamán a vallásos érzületet ápoló bibliai órákon és egyházi énekórán való részvételen kívül az ifjak színi előadások rendezésével foglalatoskodtak. A nyári hónapokban pedig különféle labdajátékokkal és kirándulásokkal. A nagyközönség részére hét szinielöadást rendeztek. Ezeken kívül volt két segédavatási ünnepély is, az egyik tavasszal, a másik ősszel. Összesen 10 taDonéból lett segéd. A nyári hónapokban nagy szeretettel űzték a footbal sportot s hasoncélú egyesületek foot- bal-csapataival többször sikerrel mérkőztek. Ezen mérkőzéseknél Otthonunk ifjúsága mindig derekasan megállta helyét. Egész napra terjedő kirándulást is rendeztek Visegrádra. Az illemtanra az ifjakat külön illemórán tanítottuk. Az Otthonnak van ifjúsági könyvtára is, melyből a tagok szorgalmasan vettek ki könyveket. Hálás köszönettel adózunk a Protestáns Iparos- képző Egyletnek azért, hogy a Tanonc-Otthon részére helyiséget átengedni szives volt Az Otthon igazgatását Majba Vilmos lelkész végzi, ki a Tanonc-Otthont alapította is. Az ifjak azonban nincsenek kizárva az Otthon vezetéséből, hanem az önkormányzati rendszer van behozva úgy, hogy az ifjak minden hónapban az igazgató elnöklete alatt megbeszélik az összes tennivalókat és a hozott határozatok szerint eljárnak. Fe- gyelmileg egy ifjúval szemben sem kellett eljárnunk. Egyeseket azonban kilépésre mégis felszólítottunk, meg pedig azokat, akik a biblai órákon résztvenni nem akartak. A zöme ragaszkodik egyházához és szorgalmasan résztvesz a vallásos előadásokon. Az Otthon igazgatóját működésében támogatta Masznyik Gyula nyugalm. lelkész, Szigeti Jenő tanító és Mauchs Jenő, az Evangélikus Családi Kör irodalmi szakosztályának elnöke. GYÜLEKEZETI ÉS EGYESÜLETI HÍREK. Tisztújítás. A pesti magyar és német egyházközség tisztújitás előtt áll. A kijelölő bizottság Elischer Viktor egyháztanácsos elnöklete alatt serényen működik, hogy egyháztagjaink sorából azokat a férfiak at jelölje egyháztanácsosokul, akik eddig is érdemeket szereztek önmaguknak egyházunk fejlesztése körül. Nagy gondot okozott a bizottságnak, valamint az egyháztanácsnak dr. Wágner Géza egyházfeliigyelő úrnak lemondólevele, ki tekintettel korára, többé az egyházfelügyelői tisztséget vállalni nem akarta. Az egyháztanács megdöbbenéssel értesült dr. Wágner felügyelő úrnak e szándékáról, annál is inkább, miután ő volt az, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett önmagának az egyház fejlesztése körül. Nem is nyugodott bele az egyháztanács a felügyelő úr ezen elhatározásába. Testületileg fölkereste lakásán, kifejtette előtte okait, hogy habár az ő egyéni érdeke talán az volna, hogy a nyugalmat keresse, az egyház érdeke azonban azt követeli, hogy a lelkes vezér, aki eddig oly sikerrel vezette az egyház ügyeit, a megindított újításokat és szép terveket hajtsa végre s azért kérte dr. Wágner Géza felügyelő urat a felügyelői állást továbbra is megtartani. Wágner felügyelő úr, tekintve a presbitérium által hangoztatott egyházi érdeket, az osztatlan tiszteiét és nagyrabecsülés által indíttatva, hajlandónak nyilatkozott még néhány évig e tisztséget vállalni, ami a presbitérium tagjaiban nagy megnyugvást okozott. A Fasori Ev. Nöegyesiilet rendezett ez évben április 20-án egy hangversennyel egybekötött teaestélyt, amely minden tekintetben fényesen sikerült. Az estély a fasori főgirnn. dísztermében zajlott le, egyházunk tagjainak és az egyesület iránt érdeklődők élénk részvételével. A műsort Haydn vonósnégyese vezette be, amelyet igazán művészi precizitással Konc János, Bwlcu/ Dénes, Bognár Árpád és Zsámbókg Miklós urak adtak elő. Ezután Babits Vilma úrhölgy és Kelemen Béla egy tréfás páros jelenet sikeres előadásával arattak általános tetszést/ Majd ismét zeneszám következett. Várkonyi Béla úr, az orsz. zeneakadémia tanára, zongorán adta elő .Emlékezés“ és .Szemrehányás“ drafi szerzeményeit, majd Liszt egy tanulmányát, s művészi előadásával igaz élvezetet szerzett hallgatóságának. Ezután újólag Babits Vilma úrhölgy lépett a közönség elé és énekelt gyönyörűen, szívhez szólóan .A réteken járok dalolva“, .Éjjeli zene“ és egy fial Verdi .Álarcos bálijából. Végül Kredkó Sándor gróf .Az egyetlen leány* című egyfelvonásos vígjátéka következett, amelyben Tolnai Margit, Traeger Olga, Mika Annuska. Traeger Manci. Janisch Adél úrhölgyek és Weisz Gusztáv, Lau ff Géza, Kasnya Géza, ifj. Glück Frigyes, lládu Pál, Kemneszky Gábor urak szerepeltek, mindannyian kitűnő tehetséggel és megkapó közvetlenséggel. Zúgó tapsvihar jutalmazta ezt az igazán szép és mulatságos előadást s a közönség egy kellemesen eltöltött est édes emlékével távozott. A teljes siker és a nagy érdeklődés arra indította az Egyesületet, hogy a hangversenyt április 21-én megismételje. Ez a második estély semmiben sem maradt mögötte az elsőnek. A fasori lelkészt körben a következő kegyado- mányok folytak be: 1. Az egyetemes egyház által tervbe vett irgalomházra: dr. Erőss Lajos és neje szül. Molnár Vilma 20 kor.; özv. Molnár Károlyné 10 kor. 2. Fasori paplak-alapra: néhai özv. Buthy Gyuláné emlékére 30 kor. , 3. Oltárképre: kruczler Mária 0 kor.; Xemcsies Jánosné 2 kor. 4. A virágvasárnapi konfirmációi ünnepély alkalmából : Janisch Jánosné úrnő hét rendbeli ruhaneműt ajándékozott szegénysorsú leányok felruházására. 5. P Tóth Sándorné úrasszony értékes nagypénteki oltár- és szószékterítöt ajándékozott templomunknak. 0. Drechsler Nándorné úrnő, Bergmann Sándor és Kechtoris Samu urak úrvacsorái bort voltak szívesek adni. Istennek áldása legyen az adományokon és az adományozókon. A X. kér. Szt.-László-téri vasárnapi iskola minden vasárnap d. u. 2—4-ig tartja összejöveteleit Stefka Teréz k. a. vezetése alatt. Temetési gyermekénekkarok Kőbányán. A rideg temetési szertartás élénkítésére, valamint a kedélyre való hatás fokozására szerveztünk Kőbányán több iskolai körzetben 4—6 jó énekes növendékből gyermek- énekkart,. a mely a szertartás elején „Krisztus az én életem“ című éneket, a szertartás végén „Minden ember csak halandó“ című egyházi dalt énekli. Ezzel elértük azt, hogy szegény ember temetésén is énekkel kezdhetjük és énekkel végezhetjük a temetési szertartást minden nagyobb költség nélkül. Ezen énekkarok már két esetben sikerrel működtek.
