Evangélikus Egyházi Értesítő, 1910 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1910-06-10 / 2. szám
A kőbányai teiiipluinépítkezésre befolyt június 1-ig 6291 K 34 fillér. Ebben az összegben benfog- laltatik az 1910 február 20-án tartott orgonahangverseny tiszta jövedelme 1263 K 72 till. A Deák-téri hittani központban liarinoniumrn gyűjtött Steuer Lajos 17 K 80 fillért. Keit Pál 23 *K 27 fillért. A jubileumi alapra gyűjtött Steuer Lajos 46 k 44 fillért. Kemény Lajos 72 K 89 fillért. A Protestáns Országos Árvaegylet közgyűlése. A Protestáns Országos Árvaegylet május 7-én tartotta meg évi közgyűlését Kovácsy Sándor nagyérdemű elnökének elnökülésével a szegényház-téri protestáns árvaházban nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. A közgyűlés Kaczián János ev. esperes imájával kezdődött, aztán az egyesület derék titkára, pálőczi Horváth Zoltán dr. ügyvéd terjesztette elő az évi jelentést, amelyből kiemeljük, hogy az egyesület 137) árvának ellátásán*! és neveléséről gondoskodott: ezek közül 103-at nevelt budapesti árva házában, lö-öt a rozsnyói ev. árvaházban, 17-et pedig vidéki családoknál. 53 künnlakó árvát 5360 koronával segített. Az árvaházban a 35 év óta ott működő Krocsko Lajos igazgatón kívül két tanító, egy tanítónő és egy nevelőnö van alkalmazva, ú. m. Schwartz Adum. Kiss János, Krocskó Lajosné (20 év óta). Dömök Izabella. A háztartást Máchik Gyuláné vezeti 20 év óta. Az egyesület vagyona 1,163.795 K 17 fillér. Bevétele 84 t>88 K és kiadása 76.0")6 K volt. A jelentést a közgyűlés örömmel és megnyugvással fogadta, mert az egylet fényes eredménnyel fejezte be múlt évi munkálkodását és árvaházában oly intézményt bir, amelyre büszke lehet minden magyar protestáns. A jelentés után lelket emelő momentum következett. amely méltó arra, hogy azon minden nemesen gondolkodó protestáns elmélkedjék. Felolvasták a néhai dr. Wagner János 389.825 koronát tevő nagy alapítványára vonatkozó alapító oklevelet, amelynek szerzője, dr. Wágner Géza. egyleti alelnök, a budapesti evang. egyház felügyelője, ki mint végrendeleti végrehajtó telt eleget tisztének. A végrendelkező is az evang. egyház hive volt. Az alapitó oklevélnek van egy kimagasló pontja, mely tanúbizonyságot tesz dr. Wágner Géza fenkölt gondolkodásáról az evangélikusok és reformátusok példaszerű testvéries együttműködéséről. ami jellemzi az árvaegyestiletet 50 éves fennállása óta. Az alapító oklevél történeti nevezetességű pontja akként rendelkezik, hogy az árvaegyesület tulajdonjogot csak addig formálhat arra a nagy alapítványra, míg a két protestáns testvéregyház híveiből alakult árvaegyesliletben az evangélikusok és reformátusok egymástól el nem válnak, ha együttműködésük netán megszűnnék, az alapítvány a székesfővárosé lesz. \ agyis más szavakkal élve, az evangélikusok testvériesen megosztották vagy< nukat a reformátusokkal, hogy örökre biztosítsák az árvaegyesületben a reformátusokkal való együttműködésüket. Ez a maga nemében talán páratlanul álló tény méltó arra, hogy a protestáns erők egyesülésének és együttműködésének mintaképéül szolgáljon. A közgyűlés emelkedett hangulatban elfogadta az alapitó oklevelet és lelkesen megéljenezte dr. Wágner Gézát, kinek dr. Kallagi Aladár indítványára köszönetét szavazott. Az egyesülethez eddig száznál több kérvény érkezett felvételért és pénzsegítségért. Ezeket a kérvényeket június hó vége felé intézi el a választmány. A torzsai új evang. árvaházba az egylet 10 árvát kühl ez év őszén, fizetvén értük fejenkint 200 koronát. Az évzáró vizsgálatok az árvaházban június 17-én és 18-án tartatnak meg. Az intézetből kibocsátandó növendékek búosúUnnepélye június 18-án d. u. 6 órakor lesz. Vendégeket szívesen lát a választmány. T abítha-nöegylet. Jubileum. A Tabitha-nőegylet f. évi május 11-én tartott évi közgyűlése egyúttal kedves ünnepléssé emelkedett. A közgyűlés színhelye, a Deák-téri iskolák díszterme, ezúttal elvesztette ünnepies komolyságát. Nők tartottak benne ülést és egy hűséges munkatársukat ünnepelték, csak természetes hát, hogy a zöld posztós nagy asztal megtelt viruló rózsákkal és más illatos virágok sokaságával. Az arcok se voltak komolyan előkelőek, hanem boldog mosolygás ült ki rájuk, mert alkalmuk volt a sziveknek az örömre és örömszerzésre. Jurenák Janka egyesületi titkár ez évben már 25 esztendeje végzi a titkári teendőket. Ezt a hosszú, mindvégig lelkes szolgálatot akarta a Tabitha meghálálni az ünnepléssel. Az egylet nemes elnöke, u jóságos Haberern Jo- nathánné ó nagysága, a közgyűlési tagokat szívesen üdvözölvén, röviden jelzi a jubiláns közgyűlés tárgyát és felhívja Kafl’ay Sándor Deák-téri lelkészt, hogy a közgyűlés nevében adjon kifejezést mindnyájunk örömének. Katfay Sándor erre a következő üdvözlő beszédet tartotta: Tisztelt Közgyűlés! Azt mondja az Tr: Méltó a munkás a maga jutalmára! A megérdemelt, a méltó jutalmat meg kell adnunk e mai közgyűlésen Tabithánk egyik legbuzgóbb munkásának, mert különben az Tr parancsolata és a tulajdon lélkiink ösztönzése és a nemes jótevés szelleme ellen vétenénk. Tabithánk azt az evangéliomi utasítást követi: Egymásnak terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztusnak törvényét! Tabithánk e nemes, e jézusi munkájának végzésében mostani titkárunk, Jurenák Janka úrhölgy immár negyedszázada végzi az egyesület legnehezebb teendőit S hogy milyen odaadással, milyen lelkesen végzi azt, mutatja nemcsak a közbizalom, mely öt a titkárságban huszonöt éven át megtartotta, hanem mutatja a Tabitha folytonos erősödése, munkakörének szakadatlan tágulása is. Tisztelt Közgyűlés! Minden ember lelkében van valami isteni. De annak az embernek a lelke áll legközelebb a jó Istenhez, aki a szeretet munkájában forgolódik. Az a lélek áll legközelebb a szeretet örök kútfejéhez, amely lélek életcélját, legtisztább örömét, igazi boldogságát a jótevésben, az embertársak terheinek hordozásában találja és igy törekszik betölteni a Krisztus törvényét. Az ilyen lélek önmagából meríti ugyan a jócselekedet jutalmát és nem vár nemes munkájáért még csak elismerést sem. Nem is neki van szüksége az ünnepeltetésre, hanem nekünk, akik testvéri örömmel nézzük a buzgó szivek fáradozását, nem őt akarjuk buzdítani az elismeréssel, hanem önmagunkat, hogy a nemes példát kövessük.