Evangélikus Egyházi Értesítő, 1908 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1908-10-15 / 3. szám

I. évfolyam Budapest, 1908. október 15. 3. szám GVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ A PESTI ÁG. HITV. EVANG. MAGYAR EGYHÁZ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az .Értesítőt* a pesti hitv. evang. magyar egyház cselekvényes tagjai díj nélkül kapják. Előfizetési dij . ’. 2 korona Egy szám ára . . 50 fillér 9 Felelős szerkesztő: IvüaJ ba 'Vilmos, igazgató. Budapest, VII., UottenbiUer u. 12. Y Hirdetések a pesti ág. hitv. evang. magyar egyház nyilvántartói hivatalában Budapest, (IV. kér., beák-tér 4.) vétetnek fel. Kgész oldalra terjedő egyszeri hirdetés ára 50 kor.. •/* oldal 25 kor., Az oldal >/« része 14 kor. Az oldal */» része 7 kor. Megjelenik minden évnegyedben, jelenleg 6000 példányban. Kiadőhivatal: Budapest, IV., Deák tér 4. TARTALOM: Raffav Sándor. 67. old. — Belmissziói munkásság. 68. old. — Ifjúsági istentiszteletek rendje. 7U. old — Yallástanitási tananyag 70. old. — Tabitha-nőegylet. 72. old. — diakonisszaegylet. 72. old — Evang. családi-kör alapszabályai. 73. old. — Tanonc-otthon alapszabályai. 74. old. — Egyházi szemle. 75. old. Jelentés iskoláinkról. 76. old. — Jelentés az egyházi gyűlésekről. 77. old. — Kimutatás a tanulók létszámáról. 77. old. Hirdetések. 78. old. Raffay Sándor. Gyülekezetünk f. évi októker hó 4-én tar­tott lelkészválasztó közgyűlésén közfelkiáltással megválasztotta lelkészéül a Deáktéri lelkészi körbe nagytiszteletü Raffay Sándor pozsonyi theologiai akadémiai tanárt. Örömmel tudatjuk ezen ritka egyértelmű választás eredményét híveinkkel és szivünk igazi lelkesedésével üdvö­zöljük új lelkipásztorunkat. Nagy örökséget bízunk ő reá! Magyar- ország legnagyobb gyülekezetének szószékét, a főváros központjában lévő Deáktéri lelkészi kört, Székács József püspök örökét adjuk át neki. Felelősségteljes munkakör! Mert mint Deáktéri lelkész ő nemcsak a pesti gyülekezet papja, hanem a Deáktéri templomunkban tar­tandó hazafias istentiszteletek ünnepi szónoka is. Mint fővárosi lelkész necsak igebirdető legyen, ki a szószékről hallatja szavát, hanem egyúttal előharezos, vezér, ki hazánk központjában, a hová minden szellemi áramlat küldi képviselőit, ahol az érdekek és az eszmék harcza dúl, ahol az egész országra, nemzetünk jövőjére üdvös vagy káros hatással biró küzdelmek vívatnak, magasan lobogtassa az evangyéliom zászlaját; békeapostol legyen, ki a keresztyén szeretet vigasztaló szózatát elviszi nemcsak a gazdagok palotájába, hanem a szegények pinczelakásába is. A felekezetek közti testvéri egyetértésnek szószólója legyen, ki az annyi­felé szaggatott magyar társadalom békéjét és boldogságát munkálja; egyházunk lelkes vezére legyen, ki vészben, viharban, örömben, bánat­ban mindig elől jár s az apáinktól átvett örök­séget híven megőrzi s egykor a maga tiszta­ságában utódjainak átadhassa. Hisszük, reméljük, erős a mi meggyőző­désünk, hogy Raffay Sándor, kit az egyházi választmány sok jeles egyházi férfi közül kiválasztott, s kit a közgyűlés általános lel­kesedéssel megválasztott, ama nagy feladatoknak meg fog felelni s vezetése alatt hazánk leg­nagyobb gyülekezete, mint a múltban, úgy a jövőben is, a legvirágzóbb egyházi élettel bíró egyházközség lesz. Alapos tudományos képzett­sége, kiváló szónoki tehetsége, papias békesze- rető jelleme, megnyerő megjelenése, nyájas mo­dora és jeles írói képességei avatták s ajánlották őt arra. hogyfóvárosi egyházközségünknek lelki- pásztora legyen. A magyar evangélikus egy­házban, hazánk mindkét protestáns gyülekezetei előtt, sőt az ország lakói előtt sem ismeretlen. Mint író, úgy egyháztörténeti, mint világi lapok­ban messze hallatta szavát. Lapokban megje­lent czikkeivel, népiratkáival. tudományos érte­kezéseivel sok élvezetes órát szerzett már olva­sóinak. Mint igebirdető és lelkipásztor, közvetlen hatása által vezesse a lelkeket egyedüli üdvö­zítőnkhöz, Jézushoz. A midőn szívből üdvözöljük körünkben, Istennek áldását kérjük működésére. A megválasztott lelkész rövid életrajzát a következőkben közöljük olvasóinkkal: Raffay Sándor 1866 június 12-én Czegléden szü­letett. Családi otthonában sohasem szünetelt az az ősi szép protestáns szokás, hogy a napi munkában kifá­radt családfő esténkint elővette az üreg bibliát és a szépszámú gyermeksereget összegyűjtve, elmélkedett az Isten megtartó jóságáról. Vasárnaponkint pedig a templom után, ahová a család apraja-nagyja mindig híven eljárt, a hallott szent beszéd képezte a családi beszélgetés anyagát és soha se keltek fel az asztaltól éneklés és imádkozás nélkül. Minthogy az elemi isko­lát és a középiskola alsó négy osztályát szülőváro­sában végezte, Raffay lelkére ez a vallásos és pél­dásan békés családi szellem kitörölhetetlen befolyást gyakorolt. A felső gimnáziumot Szarvason végezte, ahol az ifjúsági önképzőkör elnökévé választotta, a tanári kar pedig nemcsak jótéteményekkel tűntette ki, hanem az ifjúság úrvacsorázását megelőző deprecationális beszéd tartását is reábízta. Tanulóévei az önfentartás gondjával is terhelve voltak. Harmadik osztályba járt

Next

/
Thumbnails
Contents