Evangélikus Egyházi Értesítő, 1908 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1908-10-15 / 3. szám
76 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ. házközség az elszakadás mellett, három pedig ellene nyilatkozott. Hosszas és számos hozzászólás mellett tárgyalta a gyűlés ezt az ügyet most is, de a jogügyi- bizottságnak az elszakadást megengedő javaslatát a gyűlés nem fogadta el, hanem utasította az esperes- séget, hogy a zsinati törvények és a hoivát országos törvények között fennálló különbséget záros határidőn belül terjessze be, hogy az ügyet zsinatilag rendezni lehessen. Állást foglalt a kerület a lelkészi nyugdíj ügyében is, elfogadva az egyenlő 2400 koronás nyugdíjat, megengedve azonban egyúttal a nagyobb fizetéssel bíró lelkészeknek, hogy nagyobb évi járulék lefizetése mellett, nagyobb nyugdíjat is élvezhessenek. A teljes nyugdíjhoz való jogosultságot 35 évi szolgálati időhöz kívánja kötni. Elfogadta a kerület a zólyomi egyháznak indítványát és ennek értelmében felkéri az egyetemes egyházat, hogy üllői úti házában, mely eddig a róm. kath. Szt. Imre collegium helyiségéül szolgált, evang. internátust létesítsen. Érdeklődésünkre tarthat számot a tanügyibizottság jelentése, melyből kitűnik, hogy iskolák fentartására a kerületben az egyházak 835,445 koronát adtak ki, mely összegből az államra 110,000 korona esik, vagyis a hívek hétszer annyit áldoztak az iskolákra, mint az állam. Az 1907. évi XXVH. t.-cz. népiskolai ingyen oktatás kérdésében, mely a mellett, hogy újabb áldozatokat követel, sérti autonómiánkat, a gyűlés azt határozza, hogy memorandumot terjeszt az egyetemes közgyűléshez, melyben felkéri, hogy a közös bizottság útján intézzen feliratot az országgyűléshez és a főrendiházhoz, kérve ezen sérelmes törvénynek hatályon kívül való helyezését. A tanítói nyugdíjjogosultságot a kerület 35 évvel állapítja meg és ajánlja, hogy a 25 éven túl működő tanítók tiszteletdíjban részesüljenek. Foglalkozott a közgyűlés még számos apróbb kérdéssel és négy napi tárgyalás után a püspök imájával véget ért. Jelentés iskoláinkról. Közli a képviselőtestület jegyzője. Mindenekelőtt hálásan kell megemlékeznünk azokról, kik iskoláinkat hagyományaikkal, alapítványaikkal és adományaikkal támogatták: Néhai Stephany Lajos úr egyházunk volt közgondnoka főgimnáziumunk javára 10,000 és elemi iskolánk javára ugyancsak 10,000 koronás hagyományt tett, mely hagyományok az iskolai pénztárba befizettettek. Tatárka Antalné szül. Batizfalvy Lenke úrnő végrendeletében különböző előfeltételek beállta esetén egyházunk iskoláit utóörökösévé nevezte ki, ezen hagyaték nyilvántartása és letárgyalásával főjegyzőnket bíztuk meg. Itt teszünk említést arról, hogy a néhai özv. Gayer Bálintné, sz. Lüttich Anna által létesített Lüttich János alapítvány még mindig nem használható íel rendeltetési céljára, mert a hagyatéki bíróság és a m. kir. belügyminisztérium az alapítványi tőke kiutalását ahhoz a feltételhez kötötték, hogy az alapító levelek kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztessenek. Miután azonban ez az egyetemes egyházi alapítványi szabályrendelet határozmányai értelmében az egyházközségeknek nincs megengedve, az alapító- levelek bemutatását megtagadtuk és az ügyet a mélt. és főtiszt, egyetemes közgyűlés határozata alá felterjesztettük. Budapest székes-főváros törvényhatósági bizottsága segélyként megszavazta egyházközségünknek a főgimnáziumi épület után terhűnkre előírt 1475 korona 75 fillérnyi burkolási járulékot. Kéler Napoleon úr 1000 koronát és Kéler Terézia úrhölgy 400 koronát ajándékoztak főgimnáziumunknak a legsürgősebb felszerelési eszközök beszerzésére, illetve a szertárak gyarapítására. Blum Bernátné úrnő 100 koronát küldött be a főgimnáziumi igazgató úrhoz, mely összeg az alum- neum alap gyarapítására fordíttatott. Reményi Antal úr könyveket ajándékozott főgimnáziumunknak. Nonnenmacher N. úr és neje 10 koronát küldtek szegény elemi iskolás gyermekek könyveinek beszerzésére. Ez úton is hálás köszönetünket fejezzük ki a kegyes alapítványok, hagyományok és adományokért és továbbra is egyháztagjaink kegyes jóindulatába ajánljuk intézeteinket, különösen most, amikor a közeljövőben elemi iskolánk az ingyenes népoktatásról szóló törvény életbeléptetése folytán a legválságosabb helyzetbe fog kerülni. Kérjük ezért iskoláink barátait és egyháztagjainkat, hogy áldozatkészségükkel tegyék lehetővé, hogy'elemi iskolánkat, mely a székesfővárosi iskolák sorában első helyet vívott ki magának, továbbra is fenntarthassuk és felvirágoztassuk. Az ingyenes népoktatásról szóló törvény szerint ugyanis, mely 1910. évi szeptember hó 1-ével a felekezeti iskoláknál életbeléptetendő a nevezett időtől kezdve a tandíjszedés az elemi iskoláknál megszüntetendő. Hogy elemi iskoláinkat ezen nagy megrázkódtatást okozó eseményre előkészítsük, egy állandó bizottságot küldtünk ki, mely a kérdést tanulmányozza és jelentését, illetve javaslatait idejekorán előterjesztendi. Elemi iskoláink és polgári iskoláink új tornaterme ügyének megoldását kénytelenek voltunk az 1917. évre kilátásba vett templomépítés idejére halasztani. Itt teszünk említést arról is, hogy polgári leányiskolánkat felső leányiskolává óhajtván fejleszteni, a tanítói fizetések kiegészítése végett államsegélyért folyamodtunk ; a vallás- és közoktatásügyi minisztérium azonban kérelmünket fedezet hiányból elutasította. A kérdést nem ejtettük el, hanem nyilvántartjuk és megbíztuk a polgári iskola igazgatóját, hogy ez ügybeni eljárásainak eredményéhez képest annak idején tegyen ismét javaslatot. Falvay Antal volt igazgató úr nyugalomba vonulása folytán az elemi és polgári iskolai igazgatói állásra egyhangúlag Scholtz Lajos polgári iskolai tanító urat választottuk meg. A polgári iskolában megüresedett magyar-német tanszékre Télessy Balma kisasszonyt, a tornatanítói állásra pedig Kutlik Etelka kisasszonyt választottuk meg egy évre ideiglenes minőségben. Oyöry Ella kisasszony okleveles tanárnőt, ki eddig ideiglenesen volt alkalmazva, véglegesítettük. A főgimnáziumra áttérve jelenthetjük, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, valamint a fel-
