Evangélikus Egyházi Értesítő, 1908 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1908-10-15 / 3. szám
3. 8ZEVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 75 vázát egyenlőség esetén szavaz, amikor is szavazata dönt. ó irányítja az Otthon működését, ellenőrzi a határozatok végrehajtását, és ót illeti az utalványozási jog az alelnök ellenjegyzése mellett. Joga van az Otthon ügykezelését bármikor felülvizsgálni. 15. §. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. 16. §. A titkár szétküldi a meghívókat, nyilvántartja a tagok névsorát, intézi az Otthon levelezéseit és szerkeszti az évi jelentést. 17. §. A jegyző vezeti a közgyűlések és választmányi ülések jegyzőkönyvét és a titkárt akadályoztatása esetén helyettesíti. 18. §. A pénztáros kezeli az Otthon pénztárát. Bevételekről és kiadásokról pontos számadást vezet, s a pénztár állásáról a választmányi üléseken jelentést tesz. 19. §. Az ellenőr a pénztáros működését ellenőrzi. 20. §. A könyvtáros a könyvtárt, a háznagy pedig a kedvezményeket kezeli, s egyúttal felügyel a házirendre is. 21. §. A választmány igazgatja az Otthont, megállapítja a közgyűlések idejét, őrködik az alapszabályok pontos betartása felett, határoz a benyújtott indítványoknak a közgyűlésen való tárgyalása felett. Bizottságokat küld ki és seniorokat nevez ki. A választmány határozatképességéhez legalább 8 tag jelenléte szükséges. Ha emiatt a választmánynak újból való összehívása válnék szükségessé, az így összehívott választmány a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. A választmány tagjait a közgyűlés 3 évre választja meg. Elhalálozás vagy lemondás esetén a választmány a tagok sorából önmagát kiegészíti. Ugyancsak a választmány tölti be az évközben elhalálozás vág)’ lemondás folytán megüresedett állásokat. Az ekkép megválasztott választmányi tag vagy tisztviselő megbízatása a legközelebbi tisztújító közgyűlésig tart. 22. §. A közgyűlés. A közgyűlést a pártoló, alapító és tiszteletbeli tagok alkotják. Évenkint egy rendes közgyűlést tart és pedig az év első két hónapjában. A rendes közgyűlésnek tárgya: a választmányi jelentés tárgyalása, a zárszámadások felülvizsgálása, a felmentvény megadása, s a költségvetés megállapítása. A közgyűlés jegyzőkönyvét az elnök és jegyző aláírja és két tag hitelesíti. Rendkívüli közgyűlést az elnök vagy a választmány szükség esetén bármikor összehívhat. A közgyűlés határozatképességéhez legalább 16 tag jelenléte szükséges. 23. §. Az Otthon feloszlik, ha összes tagjainak legalább háromnegyed része ezt közgyűlésiig elhatározza, vagy ha a Kör tagjainak száma tíznél kisebb. 24. §. Feloszlatás után az Otthon vagyona, mint alapítvány a Protestáns IparosképzŐ-Egyesületet illeti, azzal a kikötéssel azonban, hogy annak kamatai szegénysorsú, de szorgalmas és tanulni vágyó protestáns tanonc segélyezésére fordítandó. 25. §. Az esetben, ha az Otthon az alapszabályokban meghatározott célt, vagy hatáskört meg nem tartaná, a magyar kir. kormánynak joga van, aineny- nyiben további működésének folytatása által az állam vagy az Otthon tagjainak vagyoni érdeke veszélyeztetnék, az Otthont az alapszabályok megtartására feloszlatás terhe alatt kötelezni, vagy esetleg az Otthon működésének felfüggesztése mellett az elrendelendő szabályszerű vizsgálat megejtése után, annak eredményeihez képest fel is oszlatni. Egyházi szemle. Esperességíink f. évi július hó 11-én, kerületünk pedig szeptember hónap 10—12 napjain tartotta rendes évi közgyűlését egyházunk sütő-utcai nagytermében. Mindkét gyűlésen egyházunk kiküldöttei tekintélyes számban jelentek meg s a tárgyalásban élénken résztvettek. Az esperességi gyűlésen Fabinyi Teofil volt egyházmegyei és kerületi fülügyelőnek meleghangú elparen- tálása után, Kaczián János esperes felolvasta terjedelmes jelentését, melyben beszámolt az elmúlt esztendőnek eseményeiről. Mindjárt jelentése elején megemlékezett a „Ne lemere“ kezdeni pápai rendeletről, a melyben a pápa a nem róm. kath. lelkész előtt kötött vegyesházasságoknt érvényteleneknek nyilvánítja és erre vonatkozólag benyújtott egy határozati javaslatot, amelyet a közgyűlés magáévá tett. Ebben megkeresi a kerület útján az egyetemes egyházat, hogy illetékes helyen tegyen lépéseket eme rendelet kihirdetésének meggátlására, mert az beleütközik hazai törvényeinkbe és a felekezeti béke megrontását eredményezi. Érdekesek az esperesi jelentésben a statisztikai adatok. Az esperesség lélekszámú 46,524, még pedig Budapest 10 kerületében 43,800, Vác és Rád 834, Kispest 1091, Erzsébetfalva 800. Kereszteltetett 1907-ben 1022 (—50) meghalt 830 (—f— 70), kontirmáltatott 515 (+44) eskettetett 317 pár (+8) hozzánk áttért 68 (+7), tőlünk kitért 88 (+4), az Úrvacsorával élt 10,176 (—706), vegyesházasságok kötése alkalmával javunkra 100 esetben történt megegyezés, hogy hány esetben kárunkra, nem volt megállapítható. Hogy a hívek lelkében még él a régi protestáns hitbuzgóság, annak bizonyságát adják a jótékony hagyományok és adományok, amely címen befolyt: a deáktéri testvéregyházaknál 38,637 90 K, a magyar egyháznál 4,252.60 K, a német egyháznál 8,547 69 K, a budai és óbudai egyházaknál, 391'34 K, a Rákóczi-uti egyháznál 117 K, a váczi egyháznál 53759 K. Azonkívül számosán ajándékoztak különféle templomi szereket. A jótékony egyesületek bevétele volt 12,87579 K, kiadása 9,713*73 K, vagyona 99,997'12 K. Egyházi, iskolai és hitoktatási célokra a budapesti egyházak az államtól 34,000 K-t, a fővárostól 50,375'18 K-t kapnak segély gyanánt. Megemlítésre méltónak találjuk, hogy az esperességi egyházak között csak a deáktéri magyar egyházunk számadásai záródtak hiánnyal, a többi egyház kisebb- nagyobb felesleget mutat kiLátogatott és mozgalmas volt a kerületi közgyűlés is. Négy napra terjedő tárgyalásaiból azonban csak a fontosabb kérdésekről emlékezhetünk meg. Itt első sorban meg kell emlékeznünk Zsilinszky Mihály kerületi felügyelőnek elnöki megnyitó beszédéről, melyben szintén a fentebb említett pápai rendelettel foglalkozik, tömörülésre szólítva fel az összes protestánsokat a pápai rendeletben megnyilatkozó hatalmi törekvésekkel szemben. A gyűlés megalakulása után, Scholtz püspök úr olvasta fel évi terjedelmes jelentését, melyben kiterjeszkedik az egyházi élotben felmerült minden fontosabb mozzanatra. Részletesen számolt be arról a látogatásról, amelyet a horvát-szlavón esperességben végzett. Tudvalevőleg évek óta foglalkoztatja a kerületet és az egyetemes egyházat ennek az esperességnek az ügye. Az esperesség önálló országos egyházzá szeretne alakulni és így a kerületből és az egyetemes egyháztól elszakadni óhajt. A püspöki látogatás alkalmával tíz egy-
