Evangélikus Egyházi Értesítő, 1908 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1908-06-15 / 2. szám
évfolyam Budapest, 1908 Junius 15. 2. szám ÍVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ A PESTI ÁG. HITV. EVANG. MAGYAR EGYHÁZ HIVATALOS KÖZLÖNYE. z „Értesítőt* a pesti ág hitv. evang agyar egyház cselekvónyes tagjai díj nélkül kapják. Előfizetési dij . . 2 korona Egy' szám ára . . 50 fillér 9 Felelős szerkesztő íVlaJ bw "V illái ob, Budapest, VII., Kottenbiller-u. 12. Hirdetések a pesti ág. hitv. evang. magyar egyház nyilvántartói hivatalában Budapest, (IV. kor. Deák-tér 4.) vétetnek fel. F.gész oldalra terjedő egyszeri hirdetés ára 50 kor., >/t oldal 25 kor., Az oldal */« réssé 14 kor. Az oldal */• része 7 kor. Megjelenik minden évnegyedben, jelenleg 6000 példányban. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Deák-tér 4. lRTALOM : Horváth Sándor. írta Kábavidéki. 51. old. — Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros területén alkotondó ág. hitv. ev. egyházközségekről. 52. old. — Méltóságos és főtiszt, egyetemes zsinati bizottság! 63. old. — A vegyes házasságok. 53. old. — A községi és állami iskolákba járó ág. hitv. ev. növendékek hitUnvizsgái. 56. old. — A budapesti ág. hitv. ev. fögymnasium osztályvizsgái. 59. old. — A budapesti ág. hitv. ev. nép- és polgári iskola vizsgarendje, ót), old. — Egyházi szertartások díjtáblázata. 61. old. — Az országos protestáns védő (patronage) egyesület. írta dr. Szent- iványi Géza. 61. old. — Jelentés az egyházi gyűlésekről. 64. oíd. — Egyházi hírek.. 65 old. — Hirdetések. Horváth Sándor. Már csak hetek kérdése, hogy az a tiszteletre- áltó férfiú, akinek neve e sorok élén áll, megváljék Ikészi állásától, s így felbomló félben van az a kötőit, mely öt két évtizednél hosszabb időn át gyiile- izetünkkel egyesítette. Csak természetes tehát, ha le e helyen is búcsút venni óhajtunk, s gyülekezőnk azon tagjai előtt, kik Horváth Sándort szeretik tisztelik, vagyis más szóval az egész gyülekezet ott kedves dolgot cselekszünk, ha a jó ember és 3rék lelkész életének legalább vázlatos képét e írókban mindnyájunk számára megörökíteni igye- eziink. A kép bizony csak vázlatos lesz. mert orváth Sándor azok közé tartozik, akik — ritka Mog ebben az örökösen jubiláló, tömjénre sóvár orban — az ünnepeltetést és dicséretet nem keresik, anem kerülik, sőt, mondhatnék egyenesen haragusz- ak érte: így hát előttünk csak hiányosan ismeretes letrajzi adatainak kiegészítését tőle, az egyedül illő* •íkes forrástól beszereznünk módunkban nem lehetett. * Horváth Sándor 1837-ben január 9-én született sopronmegyei Répcemellék egy kis falujában, íemesládonyban, kisbirtokos szülőktől. E vidék evan- élikus népét jellemzi a művelődés szeretete s az rős egyháziasság: nem csuda hát, ha még a kisebb •irtokosok is, sokszor erejükön felül áldozva, fiaikat elsőbb iskolákba küldik, hogy belőlük „belső embert“, lapot, tanítót, neveljenek. Adott is a derék Répcc- uellék sok kiváló munkást az Úr szőlőjének. Horváth Sándort felkiildték szülei a soproni evangélikus líceumba, hol azután benne a hazulról hozott egyházias érzés csak erősödött, igy a gimnáziumot elvégezvén, benső vágynak hódolt, mikor beiratkozott a budapesti egyesült protestáns theologiai intézetbe. Ezt az — sajnos ily alakban csak rövid ideig fennálló — intézetet két dolog jellemezte különösen : a tiszta szabadelvű theologiai szellem és a két protestáns egyház fiai között való testvéries viszony ápolása. Mind a kettő az iskola egyik leg- derekabb tanítványának, Horváth Sándornak is vezérlőcsillaga maradt egész pályáján végig. A pesti theologiai tanfolyam végeztével egy évet a hallei németországi egyetemen töltött, majd miután 1361-ben lelkészszé avatták, két évig volt segédlel- lész két előkelő dunántúli gyülekezetben: Nagygeresden és Nemesdömölkön. 1863-ban Vésére, Somogy megyébe hívták meg lelkésznek. A 26 éves fiatal lelkész szeretetre és tiszteletreméltó egyéniségével, páratlanul rokonszenves modorával. nagy műveltségével, költői lelkületűvel, tartalmilag és alakilag egyaránt kiváló, előadás tekintetében pedig valósággal elragadó szónoklataival hamar meghódította híveit, sőt szélesebb körben is feltűnést keltett. Az alkotmány visszaállításával erős lüktetésnek induló politikai életben is részt vett, s a gyülekezetét is magába foglaló választókerület igen nagy többségében más vallásúakból álló választópolgársága két ciklusban is (1869— 72, 1872 — 75)^ őt küldte fel az országgyülésre képviselőjéül. Itt a Tisza Kálmán vezetése alatt álló bal párt tagja volt, megválasztásakor hirdetett s mindvégig hívon megtartott „szabadelvű és demokrata“ programmja alapján. Később is, mikor ó a politikai élettől már régen elszakadt, pártvezére emlegette róla, hogy akármikor szólalt fel, mindig nagy figyelemmel hallgatták. De Horváth Sándor nem tartozott ama politizáló papok közé, kiket ez a sokszor oly áldatlan foglalkozás elvon az egyházi élettől. Gyülekezete ügyeit mintaszerúleg vezette, esperessége, kerülete ügyeinek intézéséből is kivette a maga részét 1877-ben a kies Balaton - mellék legelőkelőbb gyülekezete, Kóvágóeörs hívta meg lelkészének. Itt lelkészkedett 1886-ig, egyúttal az egyházi életben, gyülekezete határán túl is mindinkább nagyobb eredményivel s nagyobb elismerést aratva működött. A zalai esperesség ügyeit mint esperese, közszeretetnek és tiszteletnek örvendve intézte. A dunántúli egyházkerületnek aljegyzője, utóbb főjegyzője lett s o téren való működése gyakrabban való szónoki fellépései oly nagy feltűnést keltettek, hogy mindenki a kerület legelső lelkészei, „püspök jelöltjei“ közé sorozta. 1886 ban kereste fel őt a mi gyülekezetünk bizalma, melyet örömmel fogadott, kitüntetésnek tekintett, de utána nem járt, mert az puritán lelkü- letével homlokegyenest ellenkezett volna is. Különben is tisztában volt vele, hogy a nagyobb diszszel járó állásnak terhei is jóval nagyobbak lesznek. így is következett: a pesti deáktéri magyar lel- készi állás — minden túlzás nélkül mondhatjuk — 'a legterhesebb volt egyetemes egyházunk körén belül.
