Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

Tájékoztató - GROÓ GYULA: Dr. B. Balscheit és Dr. W. Eichrodt: Die soziale Botschaft des Alten Testamentes für die Gegenwart.

w Johansson, a konfesszionalizmusáról jólismert lutheri theologus, II. Sasse és F. Heidler Drezdában megjelent könyve. Klostennann ír a háború alatt lelt papyrusról. "A 2. számban H. Leisegang (Jena) cikkét olvassuk a keresztyénség alapfogalmairól. Érdekes statisztikát találunk a német fakultásokon és egyházi főiskolákon tanuló theologusokra nézve. A növekedés állandó. Az 1945/46-os téli szemeszterre a fakultásokon 1026 férfi és 101 nőhallgaló iratkozott be, a főiskolákon 211 férfi- és 18 nőhallgaló. Az 1917 18-as téli szemeszternek pedig már a fakultásokon 2491 férfi- és 435 nőhallgatója, a főiskolákon 630 férfi- és 104 nőhallgatója volt. Kél év alatt tehát bőségesen megkétszereződött a theologusok száma. Ez a szám ismerteti a moszkvai patriarchátus folyóiratának 1947. évfolyamát nagy részletességgel. Végül a 3. számból kiemeljük Hans Ording Oslo) cikkét: Szimbólum és valóság. Megemlítjük, hogy a svájci irodalom 1946 17 évi termését itt találjuk összegyűjtve és hogy itt hallunk részletesen először külföldi fakultásokról: Basel, Zürich, Leiden, Helsinki, Uppsala, Lund, Freiburg és Graz protestáns és r. k. fakultásairól. Magyar könyvet mindössze keltőt ismerteinek. Váezi Péter: A pápai politika kezdete a szlávoknál; és Szabó Géza dr.: A magyar református ortodoxia, a XVII. sz. theologiai irodalma Nyilván esetlegesen jutottak mindkettőhöz. Scholz László l)r. Bruno Balscheil és l)r. »alliier Eichrodt: Die soziale Bolschaft des Allen Testamentes für die Gegenwart. 1944, 60 lap, Frl. 2.—, Friedrieh Reinhardt kiadása, Basel. Ez a 60 lapos füzet kél tanulmányt tartalmaz: az első Balscheité: Die soziale Bedeutung und Geltung des allieslainentlichen Gesetzes, — a másik Eichrodlé: Die soziale Botschaft der Propheten als Wort Gottes für unsere Gegenwart. Baischeit tanulmánya az ótestamentumi törvény szociális jelentőségét vizsgálja. Ezek a törvények az Ótestamentum "emberének hitéből fakadnak, amely az Egyiptomból megszabadító Istenre irányul. Istennek a szolgaság házából Izráelt megszabadító cselekedete minden ótestamentumi jogalkotás forrása. Mivel ez a szabadítás a népnek minden tagjára egyformán érvényes, azért nem ismer el osztályellentéteket és jellemzi a törvény előtt való egyenlőség A szabadító Isten az elnyomottak, gyengék, elha- . gyalottak Istene; ezért gondoskodik a törvény az özvegyekről és árvákról, a jövevényekről és idegenekről. Még a rabszolgák jogállása is más, mint általában az ókorban. Ugyancsak ez a vezérlő theooentrikus szempont irányítja a földi javak megítélését is. Az C'ré a föld és annak teljessége; Ezért • minden földbirtok voltaképpen csak kölcsön Istentől. Az ígéret földjét népének adta Isten s nem egyeseknek; ez az felfogás játszik bele az őskeresztvénség vagyonközösségébe is. A szombatév törvénye lehetetlenné leszi a nagybirtokok kialakulását s meg akarja gátolni a kapitalizmus és kamatszedés kifejlődését is. Mivel az ótestámentomi törvény a váltság (egyiptomi szabadulás) ténye felől tájékozódik s nem a teremtés felől, nem lehet szó a természetjog érvényesüléséről sem. E szerint a próféták szociális üzenetét egész igehirdetésük összefüggésében kell vizsgálni Igehirdetésük veleje pedig Isten országának eschalologikus hirdetése. Ez a szemlélet azonban éppen nem tesz közönyössé a jelen feladatai iránt. Sőt éppen ebből folyik Isten követelő akaratának hirdetése itt és most. az engedelmes élet feladata. A hit cselekedeteit keresik, az új élet fájának gyüinöltpseit kérik számon. A törvény ezeket megszabta. A próféták a törvény negligálását vagy a vele való visszaélést, a helytelen joggyakorlatot bírálják élesen. Mert a törvény mindig lehetőséget ad az erősnek a gyengék ellen való felhasználására. Különösen a királyok korában kezd kibontakozni idegen példákra a kapitalizmus, a pénzgazdálkodás, a kifinomult föníciai kultúra — a törne-