Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

Tájékoztató - SCHOLZ LÁSZLÓ: a) D. Dr. Pröhle Károly: A hitvilága. — b) Svájci theologiai irodalom (Walter Lüthi, Erich Schick és mások könyvei). — c) Theologische Literaturzeitung.

kodás a visszatérő Krisztussal, ezer­éves birodalom). Az idői feszültség itt is meg van: még vár a beteljesü­lésre, de már is vár, hiszen a Lélek birtokosa. — Mi a különbség Reg­num Christi és egyház között? A Krisztus uralmának tere az egész te­remtett mindenség, királyságának tag­jai minden lények mennyen és föl­dön, a „hatalmasságok" is alá van­nak vetve, az állam is, mégha nem is tud róla. Az egyház a Krisztus ural­mának azonban nemcsak egy része, sávja, hanem a centruma, a szíve, a tengelye, a sarkpontja; tagjai azok, akik tudnak arról, hogy ők a Krisz­tus uralmának részesei. Ezt hirdetni a feladata. Ennek a füzetnek és Culman ugyan­erről a témáról később megírt köny­vének (Christus und die Zeit, Die urchistliche Zeit- und Geschichtsauf­lassung), mely még nincs birtokunk­ban, nem mindennapi jelentősége lesz az újszövetségi theologia és az eclia­lologia további kuthtására nézve. Mindnyájunknak el kellene olvasnunk. 19. füzet: Günther Dehn, Unsere Predigt heute, 1946, :*0 1., 2.20 sv. frank. A meditációs könyveiről ná­lunk is jólismert szerző, most bonni professzor, ebben a füzetében volta­képpen tisztára a háború utáni német h'lyzetet veszi számba. Hosszan idő­zik a kél világháború egyházi vonat­kozásainak összevetésénél. Az igehir­dető mai feladatát abban látja, hogy egyrészt az evangélium örömét hir­desse a megtörött, megfáradt lelkek­nek, másrészt pedig igazi politikai prédikációt nyújtson, ne papíroskard­dal, hanem éles karddal küzdjön Szá­munkra legértékesebb az a néhány lap, melyen az igehirdetés jelentő­ségéről szól. Az evangélikus egyház mindig az igét tette az első helyre: ige és szentség, sohasem: szentség és ige. A szentség ige nélkül néma. az ige azonban szentség nélkül sem mes. Nem a szentség jogos helye ellen küzd, hanem az ellen a litur­<>izálás ellen, szakramentalizmus ellen, mellyel ma sokan az igehirdetés ve­szedelmessége elől fúlni igyekeznek A prédikálás Hogyan?-jára nézve-: tex­tusprédikáció legyen és ne témapré­dikáció. Ne mesterkedjünk bevezetés­sel, befejezéssel. A prédikáció kezdő­dik a textussal és véget ér, amikor a textusról elmondottuk, amit el­mondhattunk. Persze nem építő exe­gesis való a szószékre. Ne időzzünk sokat a galatáknál vagy a farizeusok­nál, Isten nekünk üzen! Ne osz­szuk két részre: szövegmagyarázatra és alkalmazásra, hanem alkalmaz­zunk, miközben magyarázunk és ma­gyarázzunk, miközben alkalmazunk. Kár, hogy a Zollikon-Yerlag egyéb könyveihez (Barth, W. Yischer; még nem jutottunk hozzá, Aalaniint a Zwingli-Verlag (Brunner!)-könyvei is hiányoznak ismertetésünkből. Remél­jük, hogy még erre is alkalmunk nyílik. Scholz László Theologische Lileralurzeilung, Mp­natschrift für das gesamte Gebiet cler Theologie und Religionswissen­schaft 1947, 1—5 sz. (júl.-nov.) és 1948, 1—3 sz. (jan.-inárc.) A német theologiai irodalomról évek óta alig hallhattunk valamit. Most valóságos kincsesbánya került kezünkbe a Theologische Litefatur­zeitung nyolc számának megszerzésé­vel. Ezt a folyóiratot Emil Schürer és Adolf von llarnack alapították an­nakidején. 1944-ben, a 69. évfolyam évében, kénytelen volt megjelenését beszüntelni. A 70—71. évfolyam ki­esett. 1947. júliusában indult meg újra a 72. évfolyammal. Azóta D. Ernst Sommerlath lipcsei professzor közre­működésével Lie. Kurt Aland halle­berlini professzor szerkeszti (Ver­lag der Evangelischen Yerlagsanstalt G. m. b. II. Berlin, Nagy formátumú, sűrűn nyomott, temérdek anyagot fel­dolgozó minden száma, egyenkint 61 lapon. Nagyobbrészt könyvismertetéseket közöl, a theologia minden ágazatá­ból; különösen bőséges az egyház­történeti rész, óegyházi és keleti vo­natkozásban is. Emellett közöl cik­keket a theologiai tudomány köréből és az egyház égető kérdéseiről anélkül is, hogy az valamely megjelent könyv ismertetésébe kapcsolódnék be. Sőt

Next

/
Thumbnails
Contents