Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

Tájékoztató - SCHOLZ LÁSZLÓ: a) D. Dr. Pröhle Károly: A hitvilága. — b) Svájci theologiai irodalom (Walter Lüthi, Erich Schick és mások könyvei). — c) Theologische Literaturzeitung.

Értéke azután ennek a hittannak szerzője alapos filozófiai felkészültsége. A mai theologus-nemzedék messze mögötte marad filozófiai munkák ismeretében. Kétségtelen, hogy ma kisebb is a filozófia kísértése a theologiában, mint volt egy-két nemzedékivel ezelőtt. De az is kétségtelen, hogy egy igazi theologusnak csak a javára válik, ha szembe tud nézni a filozófiával, a különböző vallások és világnézetek tanításával, eredeti forrásokból tanulmányozA

ra azokat, és így a velük való állandó harcban tudja győzelemre vinni a keresztyén liit igazságait. Ennek kedvező volta kiváltképpen az apologetikus részeknél mutatkozik meg, sohasem levegőbe vagdos, hanem mindig a valóban sebezhető pontokon találja el ellenfeleit. Meggyőződésem egyébként, hogy — jóllehet ''csak közvetve foglalkozik könyvünk filozófiai problémákkal — mégis komoly filozófiai ismereteket is ád a A

rele foglalkozónak. Végül hadd ejtsünk szót arról, hogy ez a mű hitvallájs a (szó legnemesebb értelmében. Átsüt sorain egy tudós -embernek kemény szellemi harcokban megedződött személyes hite. Megfogható könyvében maga a keresztyénség a maga sajátos hitével. És leginkább — nem kirívóan, nem más felekezetek lebecsülésével nem üres elfogultsággal, de szilárd meggyőződéssel és meggyőző erővel — meg-, szólal általa a lutheri keresztyénség hitvallása. „Legfőbb igyekezetem az volt: úgy szólaltatni meg hitünk igazságait, hogy saját meggyőző erejük minél közvetlenebbül érvényesüljön s -e közben minél jobban kitűnjék hitünk igazsága" — olvassuk az előszóban. Nos, ez az igyekezete' célba talált. Evangélikus hitünk igazságai tündöklően kitűnnek a lapok fekete, betűseregéből. Jézus Krisztus, a testté lett Ige áll mindenütt a középpontban. Istennek a Krisztusban adott kinyilatkoztatását a bizodalmas hit ragadja meg. Az evangéliumot nem nyomja el a törvény. Az egyház és a kegyelmi eszközök kellő realitással hangsúlyoztatnak AiAikor újabb theologiai irányzatokat vesz számba, az atyák mértékén méri meg őket. Jó értelemben vett konzervatív hitvallásosság hatja át. Beosztását nem részletezzük aprólékosan. Két főrészből áll: alapvetésből és kifejtésből. Az alapvetés a keresztyénség lényegét és igazságát tárja^föl s ebből következően a hittan feladatát. A kifejtés a keresztyén hit igazságain visz végig, nagyjából a három hitágazat gondolatmenete szerint. Kár, hogy a szerző az erkölcstannak hasonló kidolgozásáról már kénytelen lemondani, az tárgyánál fogva még közvetlenebb, melegebb lenne. De adjunk hálát Istennek, hogy legalább Prőhle Károly dogmatikája a birtokunk és mondjunk köszönetet ,.a hanyatló nap sugaraiban- dolgozó professzorunknak is, hogy bevezetett „a hit világába-'. Scholz László Svájci theologiai irodalom. (Walter Lüthi, Erich Schick és mások könyvei.) Magyar evangélikus egyházunkban az utóbbi esztendőkben megnövekedett az érdeklődés a svájci theologiai irodalom iránt. Ennek legfőbb indító oka kétségkívül az a külső körülmény volt, hogy a német theologiai irodalomtól a háború elszakított bennün_ket; a háború végezte óta pedig szinte csak svájci könyvekhez juthattunk hozzá. Emellett azonban a lendületes ökumenikus munka is ráirányította a figyelmet Svájcra és néhány nagy tlieologusuk neve is. Svájci utam alkalmával magam is meggyőződhettem arról, mily szépen bontakozott ki ottan a theologiai irodalom s mily nagy szolgálatol végez az egész világ protestantizmusának a svájci kiadók sora. Külön is kiemelem a következő kiadókat: Verlag von Friedrich Reinhardt. Basel; Verlag" vou Heinrich Ma jer, Basel; Evangelischer Verlag AG. Zollikon-Zürieh; ZvvingliVerlag, Zürich és az Ökumene könyveit megjelentető Gollhelí-Verlag, Zürich. Mindegyik mögött áll egynéhány sokat író theologus (Lüthi, Thurneysen, Schick, Barth, Brunner slb.;., kik évtizedek alatt egyenkint is megalkot-