Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

BOTTA ISTVÁN: Wichern.

egyház jellemzésére, de nem a későbbi, a mai egyházra; igenis szükséges, hogy a megromlott egészség helyreállítása végett olyasmi történjék az emberrel, ami túlesik az egészséges életen. Ismerjük el, hogy az egészséges ember képe valóban rossz, alkalmazhatatlan az egyházra, de tegyük hozzá sietve, hogy alkalmazhatatlan az újtestámentomi egyházra is. Mert az újtestámentombeli egyház is"csak annyira volt »egészséges« egyház, mint amennyire egészséges az ú. n. egészséges ember. Teljesen egészséges ember nincs a Földön ! Csak viszonylagosan egészséges ember van. Ezt nekünk, keresztyéneknek kell" tudnunk nagyon jól. A Gonosz születésünktől fogva őrli testünket. Ugyanig)

7 az egyház egészsége is mindenkor viszonylagos. Az előbbi képet tehát így kell helvesbítenünk: az újtestámentombeli egyház ezt a maga viszonylagos egészségét azzal óvja, tartja fenn és állítja helyre, hogy 'van, hogy él az Űrban, szolgál az Úrban, épül a Lélek által. A kétféle feleletet megpróbálhatjuk egyeztetni ilyen módon : van fegyelem az újtestámentombeli egyházban, csakhogy az nem kívülről beléjevitt orvosság, nem műtét rajta, nem mankó alatta, nem egy külsQ életrend, valamilyen életszabályok megtartása, hanem az élő test belső, titokzatos, csak itt-ott s néha-néha figyelhető, csodálatos egészségszabályozó működése. Sólyom Jenő dr. Wichern Emlékezés a szervezett belmisszió születésének centenáriumán. A legjelentősebb Wichernről szóló mü Martin Gerhardt: Johann Hinrich Wichern »Ein Lebensbild« c. munkája. 1927-ben\ jelent meg. Hamburgban, a Rauhes Haus kiadásában. A háromkötetes mü elolvasása után még mindig az az érzése az embernek, hogy több szempont és bő anyag maradt, amit Wichern életéről és alkotásáról meg lehetne írni. Általában mondhatjuk, hogy a nagy alkotók kimeríthetetlen források, kikből későbbi korok talán többet tudnak meríteni, mint saját kortársaik. Egy ilyen rövid cikk természesetesen nem vállalkozhatik arra, hogy mégcsak tájékoztatást is adjon Wichern egész jelentőségéről. Pedig éppen ideje volna, hogy magyar irodalmunkban is megjelenjék egy Wichern egész életét és munkásságát tárgyaló mü. Most mégiscsak arra szorítkozhatunk, hogy az 1848—49. év alkotásaiból adjunk némi ízelítőt. Kétségtelen azonban, hogy Wichern élete e két évben ért csúcspontjára és alkotása is ekkor bontakozott ki a maga teljességében, s bizonyos az is, hogy aki a csúcsot látja, bármennyire fájlalja is a lantták és emelkedők elszalasztását, fogalmat alkothat a hegy nagyságáról. , I. WICHERN ÉS A FORRADALMAK. A francia forradalom csak első és talán a legnagyobb hullámverése volt a történelem folyamába dobott kőnek, de ez a hullám nem ült el, hanem kisebb-nagyobb karikákkal átgyűrűzte egész Európát. A 48-as forradalmakat és szabadságharcokat is csak úgy érthetjük