Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

Tájékoztató - DR. WICZIÁN DEZSŐ: Két könyvismertetés, a) Farner O.: Huldrych Zwingli, 2. kötet: Seine Entwicklung zum Reformator, 1506—1520. — b) Horton W.: Die amerakanischen Kirchen Während des zweiten Weltkrieges.

gított, szép kiállítású kötet azért is Figyelemre méltó, mert a sok idézeten kivül a szerző olyan érdekes és fontos dokumentumokat is közöl, mint pl. a híres ..Labyrinthus" c. költemény (német fordításban, és a pestisről szóló ének. Mindenesetre tokozott érdeklődéssel várhatjuk a tudós és ügyesen író szerző munkájának a folytatását, Zwingli tulajdonképeni refonnátori munkájának és a Lutherral folyt vitájának előadását. b Horton. Walter >!•: Die amerikanischen Kirchen während des zweiten Weltkrieges. Aus dem Englischen übersetzt von Pfarrer A. Braunschweig. — Zürich (1946), Gotthelf —Verlag. — 70 lap. Ezl a kis könyvecskét tulajdonképen alig lehet röAiden, kivonatosan ismertetni, hiszen az egész nem egyéb, mint európaiaknak szánt rövid ismertetése az amerikai egyházak életének és munkájának, az elmúlt világháború folyamán. Szerzője maga is tevékeny résztvevője az amerikai teológiai és . ökumenikus munkának. Világos előadású ismertetése rövidségében is nagyon közvetlenül érezteti az amerikai protestantizmus sokrétű életének jellegzetes szellemét, ízelítőül emelünk ki itt csupán néhány fontosabb mozzanatot. A könyv első két fejezete az egyházaknak a háború és a béke kérdéseiben tanúsított magatartását ismerteti. Érdekes, hogy az egyház és állam teljes szétválasztása ellenére — és ennek az állapotnak a sértetlen fenntartásán a római katolicizmus törekvései ellenére a protestáns egyházak féltékenyen őrködnek — az egyházak megnyilatkozásai a a béke kérdésében milyen erősen befolyásolták a közvéleményt, sőt a hivatalos politikát is. A harmadik fejezet az egyházi egységmozgalmak eredményeiről számol be. A legújabb népszámlálás adatai alapján az Egyesült Államokban 256 különféle egyházat, Aallásos közösséget és szektát tartanak nyilván, de ebbe a számba bele van foglalva az egy hit vallásúak több önálló szerA-ezefe is. Az utóbbiak egyesülésében főképen a metodisták és az evaiigélikusok (lutheránusok) értek el újabban jelentős előrehaladást. Az amerikai egyházak szövetségéhez (Fédéral Council of the Churches of Christ of America) újabban az ortodox egyházak is csatlakozták, viszont a Universalist Church felvételét megtagadták, mert tul közel áll az unitáriusokhoz!, s „így nem felel meg az evangéliumi és krisztocentrikus alapkövetelménynek. Figyelemreméltó- még, hogy' bizonyos együttmunkálkodási kezdeményezések történtek a zsidókkal és római katolikusokkal is. A r. katolikus egyházzal másrészt a feszültséget fokozta Taylor Myronnak a Vatikánhoz^ történt kiküldetése, ami ellen az amerikai protestáns közvélemény erősen felzudult, valamint a r. kat. egyháznak az a kísérlete, hogy a külügyminisztérium útján megakadályozza a protestáns missziói munkát DélAmerikában. A belső egyházi életről szóló negyedik fejezet különösen az evangelizációs, a vallásos nevelési, valamint a szociális és missziói munkát emeli ki, az istentiszteleti életben pedig a kötött liturgikus jelleg erősödésére utal; az utóbbiban főleg az anglikán Common Prayer Book hatása érezhető. Az ötödik fejezet a teológiai irodalom jellemzőbb termékeiről és a teológiai irányokról ad rövid áttekintést. A ma uralkodó teológiai irányokat új-ortodoxiának és új liberalizmusnak nevezi. Ez a két irány azonban már nincs olyan éles ellentétben egymással, mint még húsz évvel ezc-lőtt a fundamentalistáké és a modernistáké. A liberalizmus észrevehető elmélyedést mutat, s eképen bizonyos kiegyenlítődés megy végbe. Az amerkiai vezető teológusok sorából a szerző megállapítása szerint is Xiebuhr Beinhold emelkedik ki, aki egyszersmind Barth teológiáját is igyekszik az amerikaiak számára elviselhető formában képviselni, s így ő egyúttal a született közvetítő egyéniség Európa és Amerika között. Végül megemlékezik még a könyvecske az amerikai egyházi és teológiai élet nagy halottairól, köztük Brown William Adamsról, aki az ökuménikus mozgalmak terén kb. az volt Amerikában, aki Európában Söderblom Nátán. Az alapvető tájékozódásra igen alkalmas kis könyvet a hadifoglyok lelkigondozására alakult ökuménikus bizottság adta ki. Wicziáu Dezső dr.