Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".

À nemzetiszociálizmus bukásával természetesen nem sziint meg a kérdés aktualitása, hiszen az egyház és állam viszonyának krízise még folyamatban van. Egyre sürgetőbb, hogy lássuk az idevágó evangélikus tanítást. Erre nézve pedig oly döntő részlet Luthernek a két birodalomról szóló tanítása, hogy okvetlen rajta kell kezdenünk. 1. Terminológia tekintetében megállapíthatjuk, hogy változatos gazdagsággal formálja Luther ezt a tanítását. Többféle kifejezéssel ugyanazt a gondolatot igyekszik kifejezni. Ezt a tanítását íehát nemcsak ott kereshetjük írásaiban, ahol összefüggően szól róla, mint pl. A világi felsőségrői c. művében, vagy a Hegyibeszéd ma

1gyarázatában, de szétszórtan sokhelyütt másut is, ahol a "következő kifejezéseket találjuk: »Reich Gottes (Christus)« és >

Reich der Welt«; »geistlich« és »weltlich Stand« vagy »Ordnung« vagy •^Regiment«; »Amt der Schrift (des Buches)« és »Amt des Schwertes«; »mündlich« és ».eisern Schwert«; birodalom balkéz felől (a világi) és birodalom jobbkéz felől (Krisztus országa). Sőt távolabb, tágabb körben ugyanerről a kettő,sségről beszél Luther, midőn a keresztyén ember rajzában különböztet a »homo interior« és »homo externus« vagyis a belső és külső ember között; máskor »anim;a« és »corpus« az ellentétpár neve; megint máskor »Person« vagyis a keresztyén ember« önmagában, a maga személyében és »in relatione« vagyis a felebaráthoz való viszonyában vagy hivatalában. Legtágabban véve pedig ide tartozik mindaz, amit Luthernél az evangélium és törvény feszültségéről hallunk. Már ebből is láthatjuk, hogy Luthernél a két birodalom íanítjása nem az ô »álhmtanának« egyik alaptétele, hanem az vala'miképpen az ő egész theoiogiájának a szövedékébe van beleszőve, azzal együtt jár, azzal egyezik. Nem is lehet máskép. Éppen ezért csak formális az a hasonlatosság, mely ezt a tanítást a középkori »két kard« tanítással látszik rokonságba hozni. A köziépkor beszélt ugyanis a lelki és világi kardról, melyek által Isten a világot kormányozza. Hivatkoztak itt Lk. 22,38-ra, — exegetikailag' nyilván helytelenül. Luther tartalmilag teljesén új. A köz'épkori római katholikus elmélet szerint mindkét kardot a pápa tartja a kezében. Luther ezzel élesen szembeszáll. 2. . Ezekután térjünk rá a tárgyra. Mi voltaképpen a két b i r od a 1 o m ról szóló tanítájs? A világi felsőségről szóló munkájában Luther így tanít: »Ádám gyermekeii vagyis az emberiséget két részre kell osztanunk: az egyik tartozik az Isten birodalmába, a másik a világ birodalmába. Az Isten birodalmába tartozók mindazok, akik Krisztusban igazán hisznek és az Ő alattvalói, mert az Isten birodalmában Krisztus az Űr és a király... Ezeknek a.z embereknek semmi szükségük sincs világ: kardra vpgy jogra. És ha az egész világ ^gaz keresz-