Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

Két októberi vértanúnk testámentuma.

neki neje és testvére' üzeneteit, miket Oct. 9-én estve biztak rám. Nagy illetődéssel hallgatta, 's ez alatt kezét kezemen tartva, koronkénti szorítás által adta tudtomra mi édesen hatottak szavaim reá. — Alig végeztem szavaimat 's vettem válaszát — mellyet híven közlöttem nejével később, — belépett két tiszt és íz Auditor. Mi felkeltünk. Az Auditor kérdezé, nem volna; e még valami kívánsága ? szólna nyiltan, 's ő azt jegyzőkönyvbe foglalná. — Ekkor zsebébe nyúlván kivett két ötvenforintost: az egyiket hagyta legszegényebb fogolytársainak; a

r másikat és még 45 krajczárt az őröknek és,a' Profósznak; »mein Scharfrichter wird das Seinige (zsebére mutatva) hier finden.« — Végre hozzám fordulván, »Önnek, úgymond, fizessen-meg az ég, mellynek nevében nálam megjelent, midőn elzárattam minden kedvegim,től, 's mellynek számára elkészítette lelkemet s a' t.« — Ezzel kimentünk, 's egy, katonák által képzett négyszögbe léptünk. Karját karomba fűzte, 's Csái^vi is lelkészével hozzánk kisértetvén megindulánk. A' két férfi' találkozása szivreható, de férfias méltósággal 's nemes elszántsággal teljes volt. — Nem magokat sajnálták, hartem minket és a' hazát. — A' vesztőhelyre érvén először B. Jeszenák szólittatott, a' «vas levétetett róla, az ítélet felolvastatott 's ő a' hóhéroknak átadatott. — A' lépcső' legalsó fokán e' szavakat imondá : »Csak azt akarom mondani: Isten áldja-meg a' magyar hazát!« a' lépcső' legfelső fokán pedig ezt: »Megbocsátok ellenségeimnek!« Három másodpercz múlva megszűnt lenni. — Octób. 10-én, tehát a' kivégzés' napján — történt pedig a' kivégzés egy negyed hétre — 's mintegy; 7 órakor Jeszenák' nejéhez, most már özvegyéhez, hivattam, 's vigasztaltam őt a' mint lehetett. — Estve hat órakor a' kórháznak egyik szobájában titkon beszenteltem a' testet. — Kilencz'óra után ismét Telekinéhez hivattam, hol Gr. Forgácsné, B. Jeszenák' napa, érkezett-meg, kinek ismét el kellett beszélnem veje' utolsó,, óráját. — Ugyan akkor arra kértek-meg, hogy másnap menfek-ki Qyömrőre, hol Jeszenáknak egv 18 éves beteg leánya volt. Octób. 11-én a' vasúton Gyömrőre indultam, déli 12 óra után. 'Három órakor megérkeztünk, és ott találtam az egész Teleki jés Jeszenák családot. Négy órától hatig velők voltam. Vacsora után pedig mintegy tizig. Ekkor elmentem tőlük. Qttób. 17-én B. Jeszenákrté ismét hivatott; 's ekkor adta át emlékül férjének azon gyűrűjét, mellyet ez ipától Gr. Forgácstólhalálos ágyán kapott, 's mellyben— fam 9. April 1833 — ezen halál' napját jelenti. A' boldogult e' gyürü kivégeztetése élőtt egy nappal küldé-át nejének, ki férje haját belezárva nyujtotta-át nekem.. A' fentebbieket t, Székács József pesti evang. magyar pap jegyzé-fel, kinek szivessíégéből irtam-le a' jelen másolatot. Pesten, 1850-ki Fenruar 14-kén. íBártfay László * Közli: Scholz László