Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

lyozta. Reformjait nemcsak hitbeli dolgokban valósította meg, hanei» « városi életben is keresztülvitte akaratát. Vezérlő gondolata az volt, hogy Isten választott népének, az egyháznak e választott voltáról szakadatlan megszentelődéssel kell bizonyságot tennie, és pedig nemcsak az az egyéni, hanem a családi és az egész közéletben is, a kinem-választottakat pedig legalább is féken kell tartani. Erre való elsősorban az egyházfegyelem, s a politikai kormányzatba is átvitt szent erkölcsi szigor. A keresztyén Krisztus-hitnek nemcsak az Istenhez való viszonyban kell életújulást hoznia, hanem a társadalmi és közéletre is átalakító hatással kell lennie. így a geníitheocratia-b&n az egyházi és világi büntetések öszszefolytak. Halálos ítélettől sem riadtak vissza. Castellio Sebestyént megfosztották állásától, Bolsec Jeromost száműzték, a legsúlyosabb büntetést Servet Mihály kapta, aki nemcsak a Szentháromság-tant tagadta, hanem a genfi reformáció-alkotta politikai rendet is támadta. 1553. todt. 27-én megégették Servet-et. Az egyházi és világi hatalom egybeszövődését tanúsítja ez az eset is. Egyházi és politikai küzdelmei sokszor annyira súlyosait voltak Kálvinnak, hogy a csőcselék a Rhone-ba akarta dobni, bár testileg gyenge volt, de óriási lelki .erejével a politikai, erkölcsi, társadalmi és egyházi vezetést minden támadás és bántalmazás között is -kezében tudta tartani egészen haláláig. Az egyházi és világi élet sajátos összeszövődését mutatja |az> a tény, hogy mindennemű polgári vétséget először egyházi, ha szükségesnek mutatkozott, világi büntetéssel is sújtottak Genfben. így halálbüntetés járt az állam elleni lázadásért, istenkáromlásért, paráznaságért, házas.ságtörésért, a szülők iránti engedetlenségért. De súlyosan büntették az istentisztelet elmulasztását, a kártyázást, táncot és kocsmázást is. A genfi és a lutheri reformáció között az >egyházi és világi felsőbbség közötti egyházszervezeti különbség lényege az, hogy míg a lutheri reformáció területén az egyház alá volt rendelve a ÍLandesherrnek, s így jellege államegyház volt, addig; Genfben theocratia volt, az az egyház az állammal iszioros összeköttetésben állott ugyan, de annak mégsem volt alárendelve, s az állami befolyástiái függetlenebb életet élt, mint inkább az állam mellé i rendelt tényező. Béza és Knox a zsarnok fejedelemmel szemben a rendi képviseletnek, a magistrats inférieurs-nek az ellenállási jogát vallja, egészen a zsarnok letételének fokáig. Innen van az, hogy a mai napig megtartotta a kálvinizmus rokonszenvét a demokratikusabb parlamentarizmussal szemben. Míg a lutheri reformáció legmagasabbra a földmívelést és őstermelést értékeli, s a kereskedelemmel szemben bizalmatlanabb, a kamatszedést éppen úgy, mint a középkori 'egyház, uzsorának bélyegzi, »nummus nummafn non parit«, addig a kilvinizmus a gazdasági életben a pénz gyümölcsöztetését, — bár szigorú feltételek mellett — elismeri. A későbbi angol és amerikai kálvinizmus pedig la vagyonszerző munkát, a pénzbefektetést éa a hasznos válla/kozásokat Istennek tetsző munkaként és Isten áldásaként értékelte, ami kedvezően járult hozzá az angolamerikai kapitalizmus kialakulásához. A reformáció Magyarországon már kezdetben is a hivatalos államhatalom ellenzésére talált. Ezek között a körülmények között, akárcsak! Németországban, a főúri pártfogók védelme alá menekült a reformáció.