Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

csak kölcsön fénye van. Ennek értelmében cselekedett IV. Henrik német király közismert Canossa-járása alkalmával. III. Ince szerint a pápa kisebb ugyan Istennél, de nagyobb, mint egy közönséges ember«. Alatta a császárság a pápaság hübérurasága alá került. Hűbéres Földnélküli János angol király, nagyjából hasonló volt a helyzet Francia-, Cseh-, Lengyel-, Magyarországon, Dániában, a Pireneus-félszigeten. A legnagyobb pompával megtartott IV. Lateráni zsinaton (1215.) a pápa a következő szavakkal tartotta megnyitó beszédét: »Az Úr Péternek nemcsak az egyliázat, hanem az egész világot kormányzás alá adta!« Ekkor született az ni. n. két kard elmélete, amely szerint az egyik kard a lelki'(egyházi), a másik pedig a világi (testi) hatalmat jelképezi, mind a kettő az egyház tulajdona, csakhogy a világi hatalom kardját a pápaság átadja a királyoknak és fejedelmeknek, hogy azok forgassák. Azonban ez (a kard is átnyújtott kard, s a teljes uralom az egyházi hatalom kardját kezelő pápáé. Ilyen eszmék alapján sikerült a német-római császárságot árnyékhatalommá tennie, s ezzel a keresztyénség nyelte el a politikai rendet, a világi hatalmat, maga is világivá válván. A keresztes hadjáratok a keresztyénség és politikai hatalom sajátos ötvöződését mutatják. Nyugaton II. Orbán pápa szervezi meg és hívja egybe az első keresztes háború katonáit. A keresztyénség tehát hadsereget állít ki és fegyveres küzdelemmel is támogatni akarja a magy ügyét. A keresztes hábiorúk a fegyveres missziónak és a hadjárattal egybekötött keresztyén térhódításnak a gondolatát teremtették meg, s kialakult az a felfogás is, hogy nemcsak a hitetlenek elleni fegyveres harc kedves dolog Isten előtt, hanem a belső ellenségek, az eretnekek ellen, folytatott erőszak is kedves Istennek. rtz eretnekségekkel szemben ugyanolyan keresztesháborút vezet tek, mint a pogányok ellen. Már a keresztyén (ókorban is szokás volt az' eretnekek állami halálbüntetése, később, amint nőtt az elvilágiasodás és az eretnekek száma, az egyház is helyeselte a halálbüntetést és a politikai hatalmat az eretnekeket halállal büntető rendelkezések életbeléptetésére bírta rá. Wiclef és Husz esetében, akiit azt hirdették, hogy az egyháznak vissza kell térnie a teljes apostoli szegénységhez és igazi keresztyén szent élet folytatásához, állami segítséggel történt ia megfékezésük, illetve kivégzésük, A keresztyénség és politikum viszonya Magyarországon nagyjából ugyanazt a képet mutatja, amit az egyetemes történelemben láttunk. Géza fejedelem politikai megfontolásból fordult a nyugati keresztyénség felé, holott a magyar nép már a keresztyénség keleti ágát is ismerte. Szent István már teljes meggyőződésből vette fel a keresztséget. Egy bizonyos fokig az államhatalom nyomásával és erőszakkal is íolyt térítő munkája, ami a pogánysághoz ragaszkodó magyarok részéről több véres áldozatot is követelt. A magyar népben éppen ezért sokáig megmaradt az idegenkedés a keresztyénséggel szemben, mert az sokszor külső hatalmi tényezőkkel végrehajtott rákényszerítés volt. Azonban ennek ellenére is nagy ' szolgálatot tett apostoli missziója, amellyel a vadhajtású pogány magyar vérbe beleoltotta a krisztusi szelídséget és a nem e világból való lelkületet. Már az indulásnál szorosan összeszövődött *az egyház és állam viszonya. Amennyiben a Szent István által adományozott