Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

római gyülekezet nyújtott sok támogatást. A keresztyénség evangéliumi lelkülete kovásszá lett a világi és társadalmi életben .egyaránt és adatokkal ki nem mutatható, belső erkölcsi finomodást eredményezett. A legszigorúbb erkölcsi felfogást Tertullianus képviselte. Szerinte a keresztyén ember nem vehet részt háborúban, nem foghat fegyvert, nem katonáskodhat, semmiféle világi szórakozásban nem lelheti örömét, másodszor nem nősülhet, illetve nem mehet férjhez. .4 dogmaharcok jellemzőek a keresztyénség és a politikai hatalom kapcsolatára. Nagy Konstantinus a homo usios vitával kapcsolatbanbeleavatkozik az egyház belső dogmatikai tanításába. Nicaeaban a császár személyes vezetése és hatása alatt elfogadták az úgynevezett Nicaenumot, az Arius-ellenes formulát. Közben megv áltozik a császár állásfoglalása, Ariust visszahívják, Athanasiust száműzik. Ugyancsak dogmatikai harcokba avatkozik II. Theodosius, a Krisztus embersége és két természetének egymáshoz való viszonya felett folytatott küzdelemben. A dogmaharcokon keresztül is fény derül a keleti keresztyénség és a politikai hatalom közötti viszony lényegére. Az egyház tulajdonképeni feje a császár (caesaropapismus). Ö a legfőbb törvényhozó, bíró és kormányzó az egyházban, tőle függnek a zsinatok, a püspökök, beleszól a legbelső hitbeli dolgokba is. Viszonzásul a klérust adományokkal támogatja. • Nem kedvezőbb a helyzet nyugaton sein, az egyes nemzeti egyházak körében. A VII. sz. vége felé a régi Galliának egyharmad része? volt egyházi kézen, viszont az egyházi vagyon a királynak volt alárendelve. Ö nevezi ki a püspököket, az egyház az ő kezében van, tipikus példája ez az »Eigenkirche«-nek. A germánoknál Krisztus nemzeti Isten lesz és hadvezérként tisztelik, a főpapok inkább katonák, mint papok. Nagy Károly maga kormányozza az egyházat, püspököket nevez ki, tizedet rendel el, parochiális beosztást végeztet. A papságtól megköveteli az alapismeretek tudását, a tiszta keresztyén életet, s a gyengébb képességű papokra való tekintettel prédikációs könyvet írat. Az istentisztelet egységesítése érdekében rendelkezik, a papságtól komolyabb pásztori és szegénygondozói működést követel, s népével szemben is felállít elemi kötelességeket, hogy az istentiszteleteket látogassák, éven ként mindenki legalább egyszer gyónjon és a vasárnapot megszentelje. A pápaság hatalmának kifejlődése érdekében nagy erőt fejtett ki, azonban kemény ellenfelet talált a politikai hatalom képviselőiben, az egyes királyokban. Nagy Ottó nem talált megbízható támaszt világi hűbéreseiben, így ezek helyett az egyház köreiben akart magának pártot alakítani. Óriási javadalmakat adományoz a püspököknek, s ezzel együtt a püspöki pásztorbotot és gyűrűt is ő nyújtja nekik. Az egyház itt fel olvad a világi hatalom kezében. A fenyegető elvilágiasodással szemben a clugny reform emelte fel szavát, elítélik az investiturát és a simoniái Ennek a reform-korszellemnek a képviselője volt VII. Gergely pápa, akinek eszméje az volt, hogy az egész világnakl ja fejé a pápa, Krisztus földi helytartója, minden ország császára, akinek hatalma az egyes királyságok és uralkodók hatalma fölé boltozódik. Ez az »universalis theocratia«. Hasonlata szerint: a pápaság a nap, a császárság a hold, minden fény és melegség a pápai székbíől sugárzik ielő, míg amannak