Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

foglalkozó, itthoni közös nagy konferencia sem. Végül: szüntelenül könyörögjünk az egyház Urához azért, hogy ne emberi jószándék és akarat érvényesüljön ebben a nagy munkában, hanem embereken keresztül Istennek ereje munkálkodjék most a világ egyházaiban. Hogy valóban elhigyje ez a világ : Jézus Krisztus, az Isten Fia, a mi közös Urunk «és Megváltónk ! Dr. Nagy Gyula Keresztyénség és politikum 1. Bevezetés. Mint minden háború, úgy a második világháború is igen mélyreható (áltozásokat idéz elö szellemi és társadalmi téren egyaránt. Ez természetes is. Nem minden alap nélkül emlegetnek »korfordulót« napjainkban. Végleges ítéletet erről majd csak a történelem mondhat, doi éi ezzük, hogy eddig is világnézeti átalakuláson és társadalmi változáson ment át nemzedékünk. A keresztyénség már igen sok világnézeti és társadalmi változást látott a maga kétezeréves történelmében. Lényegét mindig megőrizte változatlanul. Örök tartalma és mondanivalója sziklaként állt a korok minden változása, kavargása és, alakulása közepette is, de mégsem maradt kapcsolat nélkül az egyes korokkal, hiszen a Kriszr tusban hivők nem légüres térben, hanem a világban éltek és élnek. A keresztyénségnek a külső embervilághoz való viszonya mindig más és más volt. Volt kor, amikor a külső világ betört a tkeresztyénségbe és összetöréssel fenyegette azt, az első évszázadok üldözései idején. Volt viszont olyan kor is, am,ikor a pápaság virágkorában a keresztyénség akarta elnyelni a külső közéletet s nem az államegyház, hanem az egyházállam valóságát akarta megteremteni. A reformáció korának kálvini theokráciája azon az álláspontos van, hogy a keresztyénségnek megvan a maga pozitív igenje és nemje a világ dolgaiban is. Ebinek a theokratikus tradíciónak a hordozója a híres modern református teológus, Barth Károly is, aki szerint a Krisztushitnek megvan a maga véleménye az államformákról is. »Rechtfertigung und Recht« c. művében így ír: »Az egyház részéről nem volna semmi értelme annak, ha úgy tenne, mintha az államhoz és államokhoz való viszonya tekintetében nem tudna tájékozódni, mivel éjszaka minden tehén fekete. Ellenkezőleg, az egyházzal szemben álló államok tekintetében is állandóan döntésekre kerül sor, ezért különbséget kell tenni állam és állam közt, tegnapi állam és mai állam közt.«

1 Barth a keresztyénség szempontjából legmegfelelőbb államformának a dembkráciát tartja s ilyenként fel is sorolja Angliát, Franciaországot, a Skandináv államokat, stb.

2 A katolicizmus beleszólása a világi dolgokba, közismert. A Syllabus, a modern kultúra, tudomány, gazdasági élet 80 tévelygését sorolja 1 Karl Barth: Rechtfertigung und Reclit. 1938. 19. old. * U. a. 42. old.